A baloldali pártok előválasztási bohózata miatt a szokásosnál előbb kezdődött el hazánkban a választási kampány. A politikai erők erősödő csatáját hozta el az idei szeptember. Tizenöt évvel ezelőtt hasonló volt a helyzet: 2006. október 1-jén tartották az önkormányzati választásokat. Egyvalamiben azonban biztosan különbözik ez az időszak az akkoritól: a magyar gazdaság most kiváló állapotban van, míg Gyurcsány Ferenc kormányzása idején folyamatos volt a lecsúszás.
„A magyar gazdaság a legsebezhetőbb a térségben” – írta 2006. szeptember 2-án a Goldman Sachs pénzügyi szolgáltató csoport. A londoni elemzők ezt az állítást a magas magyar államháztartási és folyómérleghiánnyal, az alacsony tartalékokkal és a magas államadóssággal indokolták. Megjegyezték azt is, hogy Magyarország devizatartalékai a legalacsonyabbak a vizsgált országcsoporton belül.
Hazánkban akkor a Gyurcsány-csomag megszorításai sokkolták a lakosságot és a vállalkozásokat. Az elhazudott valósággal és az adócsökkentés ígéretével megnyert országgyűlési választások után a miniszterelnök 2006 júniusában vallotta be a valós kormányprogramot az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén. Gyurcsány Ferenc akkor mondta el a többi között, hogy augusztustól átlagosan harminc százalékkal emelkedik a lakossági gáz és 10-14 százalékkal a villamos energia ára. Közölte, hogy a nyereséges vállalkozásokat és a hatmillió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyeket négy százalék szolidaritási különadó fizetésére kötelezik. Bejelentette azt is, hogy 2007 januárjától a kormány be kívánja vezetni a házipénztári adót, az áfa 15 százalékos kulcsát pedig 2006. szeptember 1-jétől húsz százalékra emelik.
Akkor hangzott el az is, hogy a korábban bejelentett adócsökkentési programot el kell halasztani, helyette viszont több közteher mértékét emelik:
az egyszerűsített vállalkozói adó kulcsa 15 százalékról 25 százalékra emelkedik, valamint az ígéretek ellenére nem szűnik meg a tételes egészségügyi hozzájárulás. A munkavállalók által fizetendő egészségbiztosítási járulék pedig szeptember 1-jével négy százalékról hat százalékra nőtt. A Standard & Poor’s később úgy értékelte a bejelentést, hogy „amikor a kormány júniusban előterjesztette a költségvetési konszolidációs programot – amely hozzávetőleg megegyezett a későbbi konvergenciaprogrammal –, akkor egyben feltárta azt is, hogy a közfinanszírozási helyzet sokkal rosszabb a korábban ismertnél”.
A hitelminősítő megjegyezte azt is, hogy a magyar költségvetési politika hitelessége viszonylag alacsony öt olyan év után, amelyben nem sikerült teljesíteni a hiánycélokat.