Jócskán meghaladta az ötéves csúcsot júliusban a magyarországi villamosenergia-fogyasztás, a tavaly júliusinál pedig 7,5 százalékkal több áramra, 3980 GWh-ra volt szükség – derült ki a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal júliusi piaci riportjából. Igaz, tavaly nyáron még járványügyi korlátozások voltak érvényben, emiatt az áramfogyasztás is nyomott volt. A hivatal jelentésében rámutatott: a rendszerterhelés maximuma – vagyis amikor adott időpontban a legtöbb áramot használták a fogyasztók – több napon is megdöntötte a nyári csúcsértékeket, az abszolút csúcs 6825 MW volt. Ez egyfelől a gazdaság újraindulásának következménye, másfelől a villamos energiával működő háztartási gépek, berendezések állománynövekedésének is betudható.
Ezzel a belföldi termelés nem tudott lépést tartani, de így is 2,6 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest; főleg a földgáztüzelésű és a naperőművek adtak több áramot, míg karbantartások miatt csökkent a nukleáris és a lignitalapú termelés. Összességében a hazai előállítás
- 46,9 százalékát nukleáris,
- 12,8 százalékát magas hatékonyságú gázerőművi (CCGT),
- 11,1 százalékát lignit,
- 9,5 százelékát pedig kisebb hatásfokú gáztüzelésű erőművek biztosították,
- a naperőművek súlya 11,3 százalékos volt.
Több nettó importra szorult az ország, mint az előző évek azonos hónapjában.
A fogyasztás 26,3 százalékát biztosította külföldi forrás.
Eközben viszont a balkáni és a román importkereslet is magas volt – keleti szomszédunknál szélcsend és az atomerőművi termelés felére esése nehezítette a helyzetet –, egyre gyakrabban fordult elő, hogy az áprilisban üzembe helyezett új szlovák–magyar határkeresztező kapacitás kihasználtsága elérte a maximumát, emiatt pedig a hazai piac ismét drágábbá vált a szlováknál. Egy hónap alatt 17 euróval emelkedett a magyar áramtőzsdén, a HUPX-en a villamos energia ára, elérve így a megawattóránkénti 95 eurót. Ebben fontos szerepe volt annak is, hogy az európai gázárak olyan magasra szöktek, hogy
a német piacon ismét jövedelmezőbb volt szénből előállítani a karbonadóval is terhelt villamos energiát, mint földgázból.
Mindezek ellenére a lakossági tarifa nem változott, Budapesten volt a legolcsóbb az uniós fővárosok közül, Európában egyedül Belgrádban mértek alacsonyabb árszintet.
Nem szerencsés ugyanakkor, hogy az ipari fogyasztóknak meg kellett fizetniük a magasabb árakat, hiszen ezzel egyfelől csökken a versenyképességük, másfelől pedig az extra terhet végső soron a fogyasztókra lehetnek kénytelenek hárítani. Ezért is lényeges az olcsó belföldi termelés felpörgetése, ideértve a napelemes és a hatékony földgázos kapacitások bővítését, illetve a nukleáris kapacitás fenntartását.
Borítókép: Szigetváry Zsolt/MTI
