Több uniós szakmai és jogvédő szervezet után most az Európai Parlament is kifejtette álláspontját arról, hogyan látja a mesterséges intelligencia (MI) szerepét a közterületeken használt arcfelismerő rendszerekben. A nem kötelező érvényű nyilatkozatot 377–248 arányban, 62 tartózkodás mellett támogatták a képviselők – írta a Hwsw.hu.
A nyilatkozat többek közt arra hívja fel a bizottság és a tagállamok figyelmét, hogy a mesterséges intelligencia algoritmusaiban kódolva van a tévedés, így az csak szigorú felügyelet mellett, megfelelő jogi biztosítékokkal használható fel a kamerás megfigyelőrendszerekkel rögzített képek elemzésére.
A képviselők szerint többször bebizonyosodott, hogy ezek az algoritmusok távolról sem tévedhetetlenek, ugyanakkor a tévesztések aránya többek közt demográfiai csoporttól és nemzetiségtől függően eltérő lehet, ami egyenes úton vezet a diszkriminációhoz.
A képviselői állásfoglalás azt javasolja, csak a bűncselekmények gyanúsítottjaival szemben lehessen jogszerű az ilyen eszközök használata. A privát adatbázisokat és a korábbi viselkedési minták alapján működő következtetési rendszereket és a mesterséges intelligenciával végzett profilozást pedig teljes mértékben tabuként kell kezelni az Európai Parlament szerint.
A témában idén nyáron két uniós adatvédelmi intézmény, az European Data Protection Board (EDPB) és az European Data Protection Supervisor (EDPS) is kiadott egy közös állásfoglalást, amely lényegében egy az egyben az EP által most közzétett elveket és célkitűzéseket tartalmazta. De már idén áprilisban letette a bizottság az új MI-rendeletet, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligencia használatával összefüggésben jelentkező összes bizalmatlanságot eloszlassa, egyszersmind biztonságosabbá tegye az ilyen rendszerek használatát.
Borítókép: 123RF
