Az európai energiapiacokon tapasztalható „hisztériát és zűrzavart”, az éghajlati kérdésekkel kapcsolatos spekuláció, a zöldátállás siettetése és a kitermelési beruházások csökkenése okozta Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint, aki ezt az orosz kormánnyal kedden folytatott online tanácskozásán jelentette ki.
– Látják, hogy mi történik Európában, ahol hisztéria és zűrzavar van a piacokon? Miért van ez így? Mert senki sem viszonyul ehhez komolyan, van, aki spekulál az éghajlatváltozás problémáin, van, aki alábecsül dolgokat, van, aki pedig elkezdi csökkenteni a kitermelő iparágakba történő beruházásokat – mondta Putyin a távirati iroda szerint.
– Az átállásnak (a zöldenergiára való áttérésnek) zökkenőmentesen kell megtörténnie. Országunknak abszolút minden lehetősége megvan ahhoz, hogy elkerülje az ilyen hibákat. Látjuk, hogy bizonyos kiegyensúlyozatlan döntések, a kiegyensúlyozatlan fejlődés és hirtelen váltások mire vezetnek. Ma, mint mondtam, ezt láthatjuk az európai energiapiaci helyzetben – fogalmazott az orosz elnök.
Putyin egyúttal sürgette a kormányt, hogy ösztönözze zöldkezdeményezésekre a vállalkozásokat. Emlékeztetett arra, hogy egy korábbi utasítása értelmében a szakhatóságnak 2022 júliusáig létre kell hozniuk az erre vonatkozó szabályozási keretet.
Az elnök szerint Oroszországnak a szén-dioxid-mentesítéssel egyidejűleg maximalizálnia kell a gazdaság növekedését. Az ország célkitűzése értelmében a következő harminc évben az európai uniós szint alá kell csökkenteni az üvegházhatású gázok nettó kibocsátását. Úgy vélekedett az elnök, hogy Oroszország környezetvédelmi projektjeinek megvalósításával vezető szerephez juthat az éghajlatváltozás elleni globális erőfeszítésekben.
A földgáz ára az elmúlt hetekben történelmi csúcsra emelkedett Európában, és kedden ismét új rekordot, 1427 dollárt ért el ezer köbméterenként. Amíg több kormány azzal vádolta meg Oroszországot, hogy az árak felsrófolásával az Északi Áramlat 2 gázvezeték üzembe helyezésének engedélyeztetését akarja felgyorsítani, addig Moszkvában az árrobbanás okát a kontinens növekvő energiaigényeivel, az ázsiai energiapiaccal folytatott versennyel, a hideg idővel, valamint a szél- és napenergiába történt beruházásoknak a vártnál alacsonyabb megtérülésével magyarázzák.
Borítókép: MTI/Máthé Zoltán