Magas, közepes és alacsony kockázatú megyéket azonosított Magyarországon a magas patogenitású madárinfluenza-vírus behurcolásának veszélye miatt az állategészségügyi hatóság. Az agrártárca azután hozott újabb intézkedéseket, hogy a madárinfluenza újból megjelent Európában. Az elmúlt hetekben több helyen is azonosították a vírus H5N1 altípusát. Bár úgy tűnik, hogy hazánkat egyelőre elkerülte a jelentős gazdasági kárral fenyegető vírus, a megelőzésre a korábbinál is nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a gazdaságoknak.
Bognár Lajos országos főállatorvos levélben tájékoztatta a Baromfi Terméktanácsot azokról a hazai intézkedésekről, amelyek a madárinfluenza közelmúltbeli európai megjelenése nyomán születtek. Bognár Lajos felhívta a figyelmet arra, hogy a járványügyi helyzet változása alapján az agrártárca újabb lépésekről dönthet. Napirendre kerülhet a jelenlegi intézkedések módosítása, szigorítása vagy visszavonása is.
A jelenleg is érvényes főállatorvosi határozat szerint a baromfikat zárt helyen kell etetni, itatni, valamint a takarmányt és az állatok almozására használt anyagot is zárt helyen kell tárolni. Kiemelt jelentőségű a szárnyasok és vadon élő madarak találkozási lehetőségének csökkentése, kizárása, mert ilyen módon lehet minimalizálni annak kockázatát, hogy a baromfiállomány megfertőződjön a madárinfluenza vírusával.
Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnöke lapunknak elmondta: az elmúlt években jelentős kiesést okozott az ágazatnak a vírus. Az állományok levágása okozta közvetett kár mellett a külföldi piacok bezárása olyan anyagi veszteséget jelentett, amit – a kényszervágásokkal ellentétben – senki sem térített meg a gazdáknak.
A szakember szerint ezért most arra kéri a termelőket, hogy vegyék komolyan a megbetegedés veszélyét, akkor is, ha a termelői árak növekedése miatt szoros a költségvetésük.
Tudom, hogy rendkívül nehéz gazdasági helyzetben vannak az ágazati szereplők, ennek ellenére fontos, hogy maximálisan tartsák be a járványvédelmi intézkedéseket. A madárinfluenza esetleges megjelenése ugyanis nemcsak az adott termelőnek, hanem az egész magyar baromfiágazatnak okozhat súlyos kárt
– hívta fel a figyelmet.
Az elmúlt időszakban változott a kártalanítási jogszabály is, így csak az a baromfitartó jogosult bármilyen típusú állami kártalanításra, aki mindent megtett annak érdekében, hogy elkerülje a fertőzést a telepén.
Több olyan intézkedés van, ami mérsékeli a járvány megjelenésének kockázatát vagy a terjedésnek tud gátat szabni. A telepi higiénia nagyon fontos, erre részletes útmutató áll a termelők rendelkezésére. Csorbai Attila szerint a terjedést nagyban tudja gátolni az is, hogy a több fázisban, integrációban tartott baromfikat az átszállítás vagy kihelyezés előtt megvizsgálják, így az esetleges fertőzöttség esetén nem szórják szét az országban a vírust.
Korábban elterjedt volt az a vélekedés, hogy a megbetegedés elsősorban a szabadban tartott baromfifajokat veszélyezteti jobban, ugyanakkor a közelmúltban több esetben is zárt telepekre tört be a vírus. Ezt a vírust alapvetően a vadmadarak terjesztik, ugyanakkor akár rágcsálók által is bejuthatnak az istállókba. Mint minden kórokozó, a madárinfluenza is terjedhet emberi beavatkozással, ezt a kockázatot a telepek a fertőtlenítő kapukkal, beléptetési rendszerrel, gépjármű fertőtlenítéssel igyekeznek minimalizálni.
Borítókép: MTI/Kelemen Zoltán Gergely
