Míg az 1896-ban megalakult szabadalmi hivatal akkori hatáskörébe kizárólag a találmányokkal kapcsolatos ügyintézés tartozott, addig ma már – ahogy minden hasonló európai szervezet – iparjogvédelmi oltalmakkal és szerzői joggal kapcsolatos hatósági feladatokat is ellát.
Az innovációk megvédéséért is felelős hivatal látványos videóval vezeti végig a nézőt a feltalálás pillanatától egészen a piacra lépésig, miközben felvillannak régi és mai ismert magyar találmányok is. „Nem titkolt célunk, hogy felhívjuk a vállalkozások figyelmét arra, az oltalmazás jó biztosításként is felfogható, hiszen ahogy például az autónkat, házunkat védjük, az innovációnkat is meg kell óvni azoktól, akik ellopni és hasznosítani akarják. Nekünk az a fontos, hogy a hazai innovatív cégek és feltalálók a lehető legtöbb gazdasági előnyt szerezhessék meg azzal, hogy ők maradjanak a kidolgozott ötletek tulajdonosai, ők keressenek pénzt vele – ezzel nemcsak a saját bevételeiket növelik, de a magyar gazdaságot is erősítik” – mondta el Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke az animációs videó kapcsán.
A hivatal esetében igazán csak a név volt az, amely az évek során módosult, a lefektetett célok azonban mit sem változtak: mindig a legmodernebb eszközök, a technikai újdonságok és márkák oltalmazása jelentette a legfőbb feladatot. Az SZTNH célja, hogy minél több hazai vállalkozás felismerje a különböző oltalmak fontosságát. Míg a nagyvállalatok és a fejlett országok kkv-i számára alapvetés, hogy minden előállított szellemi tulajdonukat oltalmazzák, nálunk akár milliókat is veszíthetnek a vállalkozások azzal, hogy nem használják ki ezt a lehetőséget.
Pomázi Gyula elmondta:
Örömmel tapasztaljuk, hogy egyre több magánszemély, kkv, startup, kutatóintézet és egyetem figyel a szellemi tulajdonára. Ezek a fontos piaci szereplők már felismerték, hogy milyen nagy gazdasági és versenyelőnyt jelent egy jól megtervezett szellemi tulajdoni portfólió és stratégia.
Hozzátette:
Amíg nincs IP (intellectual property – szellemi tulajdon) -stratégiánk, addig nem érdemes fejlesztenünk se. Azt már elértük, hogy amikor egy vállalkozás elindul, akkor azonnal kerítünk egy könyvelőt vagy egy pénzügyi szakembert. De nem gyakorlat, hogy a szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos feladatokkal is megbízzunk egy hozzáértőt.
A lassan két éve tartó vírusválság korábban ismeretlen, új kihívások elé állította a hazai tudomány, gazdaság, társadalom és kultúra szereplőit is. A járvány rávilágított arra, hogy elsősorban innovációval, kreativitással, újszerű szellemi megoldások alkalmazásával, valamint gyors és rugalmas alkalmazkodással lehet a legjobban mérsékelni a válság okozta sokkot és veszteségeket. A járványhelyzet azt is megmutatta, hogy azok a gazdasági, tudományos és kulturális szervezetek bizonyultak erősebbnek, válságállóbbaknak, amelyek felelősséggel tudták kezelni szellemitulajdon-jogaikat.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala arra törekszik, hogy minél több vállalkozás, egyetem, alkotóhely, minél több kreatív elme ráeszméljen a szellemi tulajdon védelmének fontosságára.