Alig néhány hetük maradt a tagállamoknak arra, hogy a 2027-ig szóló közös agrárpolitikához (KAP) kapcsolódó stratégiai tervet elkészítsék és benyújtsák az Európai Bizottságnak. A tervezés hazánkban lassan a végére ér, a brüsszeli bürokrácia lassúsága azonban még okozhat némi fejfájást a dokumentum elkészítéséért felelős Agrárminisztériumban. Bár a Mezőgazdasági és Halászati Tanács júliusi ülésén sikerült elérni a KAP alap-jogszabálycsomagról a politikai megállapodást, az Európai Parlament által is elfogadott alapjogszabályra azonban még heteket kell várni. Az EP csak november végén dönthet, az Európa Tanács formális szavazására pedig december 2-án kerülhet sor.
Tartjuk az ütemtervet
A végrehajtási jogszabályok egyes elemeinek tárgyalása ugyan megkezdődött, de a bizottság nem biztosított elegendő időt, így számos tagállamnak, köztük hazánknak is csupán írásos vélemény megküldésére maradt lehetősége, holott a téma igencsak fajsúlyos
– mutatott rá lapunk kérdésére Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy az úgynevezett GreenDeal, vagyis a zöldmegállapodás kapcsán uniós szinten elvárt környezetvédelmi célok tekintetében – mint például a növényvédőszer-, műtrágyahasználat csökkentése vagy az ökológiai gazdálkodásba vont területek növelése – milyen szabályok érvényesek.
Az államtitkár szerint a brüsszeli bürokrácia késlekedése ellenére sikerülhet tartani az ütemtervet, így a tárca november végén a kormány elé terjeszti a közös agrárpolitikához kapcsolódó stratégiai tervet, a kabinet jóváhagyását követően, valamint a szükséges utómunkálatok végeztével december folyamán elkezdi feltölteni a dokumentumot az Európai Bizottság által erre a célra létrehozott, központi felületre.
Széles körű egyeztetés
A stratégiai terv az ágazati helyzetértékelések alapján elkészült SWOT-elemzésekre és az ezekből kinyert hazai szükségletek mentén kidolgozott beavatkozási logikára támaszkodik. A beavatkozásokat megterveztük, ám véglegesítésükhöz még szükséges az eredmény-, kimeneti és pénzügyi indikátorok meghatározása. Annak érdekében, hogy ezekhez a lehető legpontosabb értékeket rendeljük, a hazai szervezetek mellett a brüsszeli kollégákkal is folyamatosan egyeztetünk
– hívta fel a figyelmet Feldman Zsolt.
A 2019-ben elkezdődött tervezési folyamat során számos alkalommal egyeztettek a hazai ágazati szereplőkkel, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ernyőszervezetként minden szakmai szervezet hangját eljuttatta a tárcához. A tervezés első fázisát jelentő műhelymunkának húsz állomása volt, ahol minden állomás egy-egy ágazatot, társadalmi-gazdasági szakterületet ölelt fel, amiből nem maradt ki a természet- és környezetvédelem sem. Az új KAP minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektet a támogatáspolitika zöld oldalára, ezért erre külön konzultációt indítottak. – Megkerestünk minden neves hazai tudományos, kutató- és civil szervezetet, hogy osszák meg velünk javaslataikat – emelte ki az államtitkár. Az egyeztetéseknek még nincs vége, ezekben a hetekben a szőlő-bor, a különböző állattenyésztési és kertészeti érdekképviseleti szervezetekkel találkozott a területért felelős államtitkár, a konzultációsorozat pedig novemberben újabb ágazati szereplőkkel folytatódik.
Hatalmas a tét
A tét nem kicsi, a következő uniós ciklusban, vagyis 2023-tól a közvetlen támogatások esetében 3200 milliárd forint, a vidékfejlesztési támogatások esetében a 2021–2027 közötti időszakban felhasználható 4265 milliárd forintból a 2023-tól fennmaradó várhatóan 2730 milliárd forint felhasználásáról rendelkezik a stratégiai terv. Az uniós jogalkotás elhúzódása miatt 2021-ben és 2022-ben átmeneti év van a közös agrárpolitikában. Így az idén és jövőre még a 2014–2020-as szabályok és programok élnek tovább, de a kifizetések már az új uniós költségvetés terhére történnek.
Gazdálkodói oldalról megnyugtató lehet, hogy a kormány döntésének köszönhetően a vidékfejlesztési pillérből évente 25 százalékot a közvetlen támogatási forrásokhoz csoportosít át a tárca. Ennek köszönhetően a normatív alapon működő területalapú támogatások és a termeléshez kötött támogatások forrásai nem csökkennek, sőt az előző hétéves költségvetési szakaszhoz képest még némileg növekednek is. A közvetlen támogatások esetében csupán egyetlen változásra kell felkészülniük a termelőknek. Ez az önkéntesen teljesíthető ökológiai alapprogram, amelynek vállalásával a termelők az alaptámogatáson felül még annyi területalapú támogatáshoz juthatnak, ami meghaladhatja a jelenlegi alap- és zöldítési támogatás együttes összegét. A termeléshez kötött támogatásban részesülő ágazatok köre alapvetően nem változik, a rendszerben csak apróbb finomhangolások történnek.
Borítókép: Mirkó István
