Közzétette a napokban a szaktárca azt az összefoglalót, amely az állami pénzügyek múlt évi alakulásáról ad részletes tájékoztatást. Ebből – sok más mellett – kiderült, hogy tavaly valósággal ömlött az adó a kincstárba, ráadásul mindenféle megszorítás nélkül. A kimutatás szerint 2021-ben a hat legnagyobb köztehertípusból – vagyis a társasági és a jövedéki adóból, az áfából, a személyi jövedelemadóból, a járulékból, valamint a cégek által fizetendő szociális hozzájárulási adóból – összesen nagyjából 15 600 milliárd forint érkezett. A summa az egyszerű adófizetők számára bizonyára felfoghatatlan, a szám jelentőségének bemutatásához érdemes némi összehasonlítást tenni.
Először is felidézhető a korábbi esztendő, vagyis 2020 bevételi adata: akkor 14 ezer milliárd forint szerepelt az összesen rubrikában,
ezek szerint 2021-ben 1600 milliárddal folyt be több a nagy adókból, mint egy évvel korábban.
A különbség azzal együtt is számottevő, hogy a koronavírus 2020-ban ütötte le a lábáról a világgazdaságot – és ezzel a hazait is. A tíz százalék feletti adóbevétel-növekedés világosan mutatja, hogy a magyar gazdaság jó rajtot vett, s – szemben egyes baloldali állításokkal – egyáltalán nem a vergődés jeleit mutatja. Hogy is mutathatná, ha a gazdaság tavalyi növekedése hat százalék körül lehetett.
Észszerűtlen? A baloldal és az adócsökkentések kapcsolatáról érdemes felidézni egy közelmúltbeli megszólalást. – Mi a csudát tudnak önök ígérni a nemzetnek? Majd még egy-két hihetetlen, észszerűtlen, elvetemült adócsökkentést? Az lehet, de ebből nem lesz jövő – így fogalmazott a kormányoldal felé fordulva a múlt év közepén az Országgyűlésben Gyurcsány Ferenc. A DK elnökének véleményét a statisztikai adatok szerint nemigen osztja a hazai gazdasági szereplők többsége. A bérek emelkedése jó ideje dinamikus, két számjegyű idehaza, amiben nagy szerepe van a céges adók folyamatos csökkentésének.
Az elmúlt év bevételi adatsora rávilágít még egy érdekes összefüggésre, ehhez pedig fel kell idézni 2010-nek, vagyis annak az évnek a statisztikáit, amelyikben még a balliberálisok határozhatták meg a magyar adószabályokat. Abban az esztendőben – szintén válságból kilábalóban – a nagy közterhek együttes bevételei alig haladták meg a nyolcezermilliárd forintot.
Tizenegy év leforgása alatt tehát a bevétel majdnem megduplázódott, annak ellenére is, hogy a kormány több jelentős közterhet a felére vágott az azóta eltelt időszakban.
A 2010 óta tartó adócsökkentő folyamat részleteiről a közelmúltban – részletes adatokat is említve – a pénzügyminiszter helyettese beszélt a Mediaworks Hírcentrumának. Tállai András felidézte: a balliberális kormányzás utolsó szakaszában, 2009-ben a személyi jövedelemadó felső kulcsa 36 százalék volt, de az alsó kulcsot is 18 százalékban határozta meg az akkori törvényhozás, miközben a kisgyermeket nevelő családokat érdemben nem támogatták az szja szabályai.
– Ehhez képest ma 15 százalék a személyi jövedelemadó, ami az Európai Unió egyik legalacsonyabb mértéke, miközben már az egy gyermeket nevelők is érzékelhető kedvezménnyel számolhatnak – mondta.
Az államtitkár – maradva a 2009-es viszonyoknál – beszélt a vállalkozások közterheiről is. Mint mondta, a balliberális időkben a vállalati nyereség adóterhei húsz százalékot tettek ki, ma – az EU-ban példátlan módon – kilenc százalék az elvonás.
A munkáltatók terhei tizenkét éve 33,5 százalékot tettek ki, ami mára 13 százalékra csökkent. A friss bevételi adatokból és az elmúlt időszak történéseiből világosan látszik: az adócsökkentés bizony az állami bevételek emelkedéséhez vezethet.
Idén egyébként több adócsökkentő intézkedés is életbe lépett. A munkáltatók adójának mérséklése mellett immár – az átlagbérig – nem kell személyi jövedelemadót fizetniük a 25 évnél fiatalabbaknak, a következő időszakban pedig csaknem kétmillió jogosult juthat hozzá a családi adó-visszatérítéshez.
Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke beszél az Országgyűlésben tavaly tavasszal.
