Bizonytalan helyzet alakult ki a hazai sertéspiacon. Az elmúlt időszakban megnövekedett termelési költségeket hosszabb távon sem a sertéstartók, sem a húsipari cégek nem tudják lenyelni. Ugyanakkor egyelőre nem látható, hogy a magasabb termelői költségek mikor épülhetnek be az értékesítési árakba, ahogyan azt sem lehet tudni, hogy – ha lesz áremelés – a fogyasztók milyen mértékű drágulással találkozhatnak a boltokban. A termelők és a kereskedők közötti alku mellett a világpiaci folyamatok alakulása is beleszólhat az ármozgások irányába és mértékébe.
Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke lapunknak elmondta: az elmúlt egy évben rendkívül nehéz helyzetbe kerültek a húsipari szereplők. A sertéstenyésztők egyszerre szembesültek az Európai Unióban kialakult túlkínálat miatti meredek áreséssel, valamint az önköltségi tényezők drágulásával. A gabonapiacon végbement drágulás hatására megemelkedtek a takarmányárak, emellett jelentősen nőttek az energia- és bérköltségek is.
Az önköltségi szint valószínűleg a közeljövőben sem fog csökkenni: sem a takarmányárak, sem az energiahordozók, sem a munkabérek nem fognak negatív irányba változni. Ezért jogos termelői várakozás az, hogy a piacon előbb-utóbb az élő és vágott sertés, valamint a húsok és húskészítmények árában is megmutatkozik majd a termelői költségek emelkedése
– mutatott rá a szakember.
Belátható időn belül vélhetően uniós szinten is rendeződhetnek az árak. Az Európai Unió sertéstartói korrekcióval válaszolnak a kialakult válsághelyzetre, számos tagállamban érdemben csökkentették a tenyésztők a beállított hízószámot és a kocalétszámot. A szűkülő kínálat pedig előbb-utóbb új egyensúlyi ár kialakulásához vezet. Éder Tamás szerint bár a pontos adatok még nem ismertek, a külföldi példákhoz hasonlóan itthon is vannak olyan tenyésztők, akik csökkentették az állományukat.
Bár a piaci logika azt diktálná, hogy az idén – a kínálat visszafogása miatt és a növekvő termelési költségek eredményeként – áremelkedés következik be a sertéshús piacán, a Hússzövetség elnöke szerint érhetik még meglepetések az ágazat szereplőit. A sertéspiacra ugyanis a Covid-járvány mellett az afrikai sertéspestis (ASP) megjelenése és pusztítása is jelentős befolyással van. Minapi hír, hogy több uniós tagállam után Olaszországban is megjelent az afrikai sertéspestis. Ha pedig Olaszország veszít exportképességéből, az további túlkínálathoz vezethet Európában. Éder Tamás szerint az ASP olaszországi megjelenése rövid időre ismét felkavarhatja a piaci folyamatokat, és az árakat a termelői várakozásokkal ellentétes irányba is elmozdíthatja.
Az afrikai sertéspestis jelenléte – a külpiaci folyamatok begyűrűzése mellett – a hazai sertéstartók körében is komoly veszteséget okozott.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kimutatása szerint csak tavaly legalább 40-45 milliárd forint árbevétel-kiesést eredményezett a vírus a magyarországi sertéstartóknak.
A betegség megjelenésével fontos piacokat veszítettek el a húsipari szereplők, számos távol-keleti országgal szakadt meg a korábban kialakult partnerség. Az Agrárszektor.hu-n olvasható cikk szerint 2017-ben – az utolsó ASP-mentes évben – Japánba és Koreába csaknem húszezer tonna sertéshúst adott el Magyarország, értéke elérte a 83 millió eurót. Ugyanebben az évben a teljes sertéshúsexport 141 ezer tonna volt. Az afrikai sertéspestis miatt tehát húszezer tonna sertéshúst kellett máshol értékesíteni, ami a 2017-es adatok alapján 38 millió eurós exportkiesést jelentett.
Arra a közeljövőben sem lehet számítani, hogy a magyar húsipari szereplők ismét megvethetik a lábukat a japán vagy dél-koreai piacon. Az afrikai sertéspestis felszámolásának esélye ugyanis egyelőre nem látható. Bár a hatóságok, a gazdálkodók és a szakmai szervezetek közös munkájának köszönhetően a házisertéseket egyelőre sikerült megóvni a kórtól, a vadállományban megállíthatatlanul terjed a vírus. A Nébih adatai szerint a mögöttünk hagyott esztendőben összesen 3561 vaddisznóban mutatták ki az ASP jelenlétét.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)
