A többség érzi a jövedelem és az életszínvonal emelkedését

Érezhetően és mérhetően nőtt az életszínvonal Magyarországon. Ezt a magyar társadalom túlnyomó többsége is érzékeli, az adatok pedig azt mutatják, a szegénység és a munkanélküliség visszaszorításában Európa legjobb eredményeit sikerült elérnünk. A jobboldali kormányzás minden társadalmi csoportban jövedelememelkedést hozott. Mára az is világossá vált, a baloldal megszüntetné a családok kedvezményeit.

20211011, Érd Széchenyi Krisztián családjával képen: Krisztián és Petra gyermekeikkel Lilivel és Krisztiánnal regeliznek Fotó: Knap Zoltán (BORS) Fotó: Knap Zoltán

Ma már van miből költeni

A magyar családok szerint is érezhetően növekvő életszínvonal a keresetek és egyéb jövedelmek vásárlóerő-emelkedésének köszönhető. Ilyenre 2010 előtt nem volt példa, a családi kassza bevételeinek reálértéke a baloldal megszorításainak hatására csökkent akkor is, amikor a bruttó bér némileg emelkedett. Ezzel szemben 

idén a minimálbér és a garantált bérminimum húsz százalékkal nőtt, a versenyszféra bértárgyalásairól pedig sorra érkeznek a 15–25 százalékos fizetésemelésekről szóló hírek.

Ez tehát azt jelenti, hogy a munkavállalók a koronavírus-járvány okozta válság ellenére is érdemi bérfelzárkózást tapasztalhatnak, a bérek emelkedése pedig jelentősen meghaladja az eddigieknél magasabb inflációt is. Ez a bérfelzárkózás 2010 után kezdődött. A kormányváltás óta elért eredmények közül kiemelkedő, hogy

• az átlagbér 138 százalékkal 482 400 forintra nőtt 2010 és 2021 novembere között,
• a nettó bér ennél is jobban, 142 százalékkal emelkedett.
• A minimálbér 172 százalékkal,
• a garantált bérminimum 191 százalékkal magasabb most, mint 2010-ben.
• Átlagosan 71 százalékkal emelkedett 12 év alatt a nyugdíjak átlagos összege.
• A gyermekes háztartások egy főre jutó jövedelme 87 százalékkal nőtt,
• a két felnőtt, kétgyermekes háztartásoké 90 százalékkal.

Az életszínvonal érdemi emelkedése tehát nemcsak érzékelhető, hanem mérhető is. 

A fogyasztási adatokon látszik, hogy a lakosság jóval többet költ nemcsak élelmiszerre, de tartós fogyasztási cikkekre is. Nem luxus ma már a legtöbb családban a műszaki cikk, a ruházkodás vagy az autóvásárlás. 

Magyarországon csökkent legjobban a szegénység

A 2010-es kormányváltást megelőző baloldali, családellenes, megszorító gazdaságpolitika következményeként a lakosság közel harmadát, mintegy 31 százalékát érintette a szegénység. Az uniós statisztikai hivatal legutolsó közzétett évre, 2020-ra vonatkozó adatai szerint a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya 18,2 százalékra csökkent. 

Ez azt jelenti, 2010 és 2020 között 1,341 millióan kerültek ki a szegénységből. Az Eurostat szerint Magyarország érte el a legnagyobb eredményt az Európai Unió országai közül a szegénység visszaszorításában.

A 2010 és 2020 közötti időszakban

• 24,4 százalékról 11,2 százalékra csökkent azok aránya, akik nem tudták időben fizetni kölcsönük, lakhatási költségeik,
• 74,4 százalékról 34,8 százalékra esett azok aránya, akiknek nincs fedezetük egy váratlan kiadásra,
• 23,4 százalék helyett 13,5 százaléknak anyagi okokból nincs személygépkocsija.
• 2010-ben a lakosság 29,2 százaléka nem tudott kétnaponta húst fogyasztani, 2020-ban 12,2 százaléka,
• tíz év alatt 12,2 százalékról 5,4 százalékra esett vissza azok aránya, akik nem tudták megfelelően fűteni otthonukat.

A családbarát intézkedéseknek köszönhetően a gyermekes háztartásokban a szegénység 2010-hez képest megfeleződött. A baloldal gyermekvállalást ellehetetlenítő gazdaságpolitikája miatt 2010-ben a kétgyermekes családok harmadát, míg a háromgyermekeseknek legkevesebb felét érintette a szegénység.

A szegénység visszaszorításának egyik rendkívül fontos eszköze volt a 2012-től bevezetett rezsicsökkentés, amely ma is rendkívüli védelmet nyújt a globálisan elszálló energiaáraktól. Ha piaci árakon kellene fizetnünk idehaza a rezsit, akkor 2021-ben

• havonta 30 ezerrel, összesen 366 ezer forinttal többet kellett volna fizetnie a számlákra egy átlagos magyar családnak,
• havonta 20 ezer forinttal, összesen 260 ezer forinttal nőtt volna egy egyedülálló költsége.

A rezsicsökkentés előtt, 2012-ben egy átlagos háztartás kiadásainak 14 százalékát tették ki a rezsiköltségek, 2019-ben már csak 8 százalékát. 

A napjainkban világszerte tapasztalható áremelkedések kezelésének közelmúltban bevezetett fontos eszköze az üzemanyagok árának őszi rögzítése is. Ennek köszönhetően egy liter benzin és gázolaj 480 forintba kerül, miközben a becslések szerint a piaci árak elérnék a literenkénti 540–560 forintot. Szintén fontos intézkedés az alapvető élelmiszerek árának májusig tartó rögzítése a tavaly októberi fogyasztói árakon. 

Közelebb a nyugati életszínvonal

Magyarországon és a kelet-közép-európai országok többségében jelentősen nőttek a reálkeresetek és az életszínvonal az elmúlt években. 

Míg hazánk emelte az idén legnagyobb mértékben, húsz százalékkal a minimálbéreket az EU-ban, addig Európa legtöbb országában az emelés még az infláció mértékét sem érte el.

A régi uniós tagországokban nem volt érdemi bruttó keresetnövekedés az elmúlt évtizedben, a reálbérek stagnáltak. Így tehát csökkent az életszínvonalbeli különbség az unió keleti és nyugati országai között.

A különbségek várhatóan tovább mérséklődnek, mivel Magyarországon idén tíz–húsz százalékos béremelkedés várható, amely jelentősen meghaladja az árak emelkedését. Ezzel szemben 

Nyugat-Európában egyre elégedetlenebbek az emberek, az utóbbi időben megszaporodtak a sztrájkok és az utcai demonstrációk. 

A nyugati országokban várhatóan nem kompenzálják béremeléssel az inflációt, az elszálló piaci árakkal pedig állami beavatkozás híján szintén a lakosságnak kell megküzdenie.

A baloldal felszámolná a családtámogatásokat

A Gyurcsány-vezette baloldal eltörölné a családtámogatásokat, ha kormányra kerülne. Ezt támasztják alá Márki-Zay Péter baloldali kormányfőjelölt korábbi elszólásai. Az eddig ismertetett szakpolitikai tervek pedig a keresetek csökkentését vetítik előre.

A baloldalt nem az életszínvonal érdekelné, hanem a külföldi politikai és gazdasági érdekek kiszolgálása. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Márki-Zay Péter korábban nyíltan hitet tett az állami kontroll nélküli, liberális gazdaságpolitika mellett, ellenben szerinte szükségtelen a minimálbér. Az egyetlen kézzelfogható kampányígéret az adójóváírás a minimálbér összege után. 

Ez egyértelművé teszi, hogy kormányra kerülése esetén a baloldal megszüntetné a családi adókedvezményt.

Mára tehát bebizonyosodott, a baloldal onnan folytatná a piaci érdekeket kiszolgáló megszorító politikáját, ahol 2010-ben abbahagyta. 

Borítókép: Napjainkban már nem kell félniük a szegénységtől azoknak sem, akik több gyermeket szeretnének. (Fotó: Bors/Knap Zoltán)