Komoly csapást mér a nyugat-európai életszínvonalra az energiaárak elmúlt hónapokban tapasztalt, korábban nem látott emelkedése. A földgáz, az elektromos áram, a fűtőolaj, valamint az üzemanyagárak a többszörösükre emelkedtek, a világpiaci folyamatok okozta drágulás pedig a régi uniós tagállamokban a lakosságot és a gazdasági szereplőket terheli.
A földgáz és a villamos energia ára a szakértők szerint a téli hónapokban már nem csökken érdemben, ráadásul a családok kiadásai szinte biztosan tovább nőnek. Ennek oka, hogy
az energiaársokk egyre inkább begyűrűzik a fogyasztói árakba. Komolyabb béremelés sehol sincs kilátásban a nyugati államokban, sőt úgy tűnik, az inflációt elérő bérrendezések is elmaradnak, megtartva a fizetések reálértékét. A legtöbb nyugat-európai tagállamban így várhatóan csökken idén a fizetések vásárlóereje.
Már a magasabb jövedelműek is megérzik az árrobbanást. A kilátások sem túl kedvezőek, mivel az energiaár-robbanás a következő időszakban egyre látványosabban jelenik meg a szolgáltatások és az élelmiszerek, valamint a tartós fogyasztási cikkek árában egyaránt.
Az árak emelkedése gyakorlatilag minden területen borítékolható,
ha a jegybankok és a kormányok nem lépnek. A nyugati államok lakosságának várható tehernövekedésére eddig kevés előrejelzés készült, az elérhető elemzések ugyanakkor legalább ötven-, de akár százötven százalékos kiadásemelkedést sem tartanak kizártnak.
Az érintett országok kormányai eddig nem tettek érdemi lépéseket az árak féken tartásáért. Ezzel szemben régiónk legtöbb országa – ahogy hazánk is – az állami szabályozás segítségével próbálja mérsékelni a lakosság terheit, elkerülvén a jövedelmi helyzet romlását. A nyugati országokban a szociális ellátásokon keresztül próbálják tompítani az áremelkedést, ám az állami támogatások legfeljebb csak a legrosszabb helyzetűeknek járnak.
Nyugat-Európában sokan szembesültek az életszínvonaluk hirtelen visszaesésével. A kiadások ráadásul biztosan tovább nőnek, miközben a béremelések továbbra is elmaradnak. A vállalkozások sincsenek jobb helyzetben, mivel attól tartanak, idővel a kereslet is visszaesik, de előfordul, hogy a jelentős önköltség-növekedés miatt üzemek állnak le.
Az Eurostat napokban közzétett adatai pedig azt jelzik, az évek óta befagyott nyugat-európai fizetések idén is csak legfeljebb az inflációt meghaladó egy-két százalékkal nőhetnek. Erre utal, hogy a legtöbb régi uniós államban a legrosszabbul keresők jövedelme, a minimálbér bruttó összege mindössze három-kilenc százalékkal emelkedik, de van olyan tagállam is, ahol elmaradt az idei bérnövekedés.
A komoly spórolásra kényszerülő lakosság egyre nagyobb része elégedetlen, ezért egyre több sztrájkra, demonstrációra kerülhet sor. Ráadásul az érintett országok közül több államban rendszeressé váltak a kötelező oltás és a korlátozások elleni tiltakozások. Ausztriában, Belgiumban és Hollandiában állandósulni látszanak a hétvégi utcai megmozdulások, és a beszámolók szerint ezekhez egyre többen csatlakoznak azok, akiknek a megélhetése került veszélybe.
Belgiumban február 15-re országos sztrájkot hirdettek a rendőrök azt követően, hogy a hónapok óta tartó tárgyalások kudarcba fulladtak. A kormány mindössze ötszázalékos általános béremelést ajánlott, miközben több mint húsz éve nem rendezték a rendőrök bérét, a legutóbbi fizetésemelésre 2001-ben került sor
– számolt be a bérfeszültség okáról a Politico. A sztrájkra készülő rendőrök az éves költségvetési keretre kétszázmillió eurót követelnek, a kormány viszont csak 120 millió eurót adna.
A Politico összegzése szerint a belgiumi bérfeszültségeket tovább élezi, hogy az országban a magas infláció miatt automatikusan emelkedniük kéne a kereseteknek. Ezt az automatikus inflációkövető mechanizmus ugyanakkor a vállalati szférában okozna újabb ársokkot.
A 11,5 milliós Belgiumban már több mint egymillióan nem tudják rendesen fizetni a rezsiköltségeket,
akkora terhet ró a megdrágult energia a háztartásokra.
Borítókép: béremelésért tüntetnek a belga munkavállalók Brüsszelben (Fotó: Europress/AFP/Benoit Doppagne)
