Az Eurostat napokban közzétett adatai pedig azt jelzik, az évek óta befagyott nyugat-európai fizetések idén is csak legfeljebb az inflációt meghaladó egy-két százalékkal nőhetnek. Erre utal, hogy a legtöbb régi uniós államban a legrosszabbul keresők jövedelme, a minimálbér bruttó összege mindössze három-kilenc százalékkal emelkedik, de van olyan tagállam is, ahol elmaradt az idei bérnövekedés.
A komoly spórolásra kényszerülő lakosság egyre nagyobb része elégedetlen, ezért egyre több sztrájkra, demonstrációra kerülhet sor. Ráadásul az érintett országok közül több államban rendszeressé váltak a kötelező oltás és a korlátozások elleni tiltakozások. Ausztriában, Belgiumban és Hollandiában állandósulni látszanak a hétvégi utcai megmozdulások, és a beszámolók szerint ezekhez egyre többen csatlakoznak azok, akiknek a megélhetése került veszélybe.
Belgiumban február 15-re országos sztrájkot hirdettek a rendőrök azt követően, hogy a hónapok óta tartó tárgyalások kudarcba fulladtak. A kormány mindössze ötszázalékos általános béremelést ajánlott, miközben több mint húsz éve nem rendezték a rendőrök bérét, a legutóbbi fizetésemelésre 2001-ben került sor
– számolt be a bérfeszültség okáról a Politico. A sztrájkra készülő rendőrök az éves költségvetési keretre kétszázmillió eurót követelnek, a kormány viszont csak 120 millió eurót adna.
A Politico összegzése szerint a belgiumi bérfeszültségeket tovább élezi, hogy az országban a magas infláció miatt automatikusan emelkedniük kéne a kereseteknek. Ezt az automatikus inflációkövető mechanizmus ugyanakkor a vállalati szférában okozna újabb ársokkot.
A 11,5 milliós Belgiumban már több mint egymillióan nem tudják rendesen fizetni a rezsiköltségeket,
akkora terhet ró a megdrágult energia a háztartásokra.
Borítókép: béremelésért tüntetnek a belga munkavállalók Brüsszelben (Fotó: Europress/AFP/Benoit Doppagne)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!