Alacsonyabb árakkal találkozhatnak mától a vásárlók a hazai boltokban, február elsején lép ugyanis hatályba a kormány néhány alapvető élelmiszert érintő intézkedése.
A kristálycukor, a búzaliszt, a napraforgó-étolaj, valamint a csirkemell, a csirke far-hát, a 2,8 százalékos UHT-tej és a sertéscomb esetében a 2021. október 15-én alkalmazott árakhoz kell visszatérniük. Mostantól három hónapon keresztül ezek a termékek nem kerülhetnek többe, mint amennyiért a múlt év októberében kínálták őket. Erről az áruházaknak a vevőket is tájékoztatniuk kell.
Héjja Csaba, a Takarékbank elemzője szerint a kereskedelemnek sem okoz elfogadhatatlan mértékű veszteséget az árak befagyasztása. – Az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom éves szinten 3500 milliárd forint, a sajtóban korábban megjelent felmérés alapján az árstopos termékek forgalma ebből négy-öt százalékot tesz ki. A kereskedelem erre az összegre nem tud ráárazni a következő három hónapban – emelte ki egy tegnapi sajtóbeszélgetésen.
Mivel a Takarékbank korábbi számításai szerint száz forint bolti vásárlás profitjából a kereskedelem 48 százalékot nyel el, Héjja Csaba ezért úgy látja, a kereskedelem bőven elbírja ezt a három hónapos akciót. Ráadásul számos tényező mutat abba az irányba, hogy a következő hónapokban emelkedni fog a fogyasztás, a növekvő forgalom pedig ellensúlyozni tudja az árstop miatt keletkező veszteséget.
A kisgyermekes családok februárban visszakapják a múlt évben befizetett személyi jövedelemadójukat, a nyugdíjasokhoz érkezik a 13. havi nyugdíj, ebben a hónapban kapják kézhez a dolgozók az első emelt szintű minimálbért, ráadásul a Szép-kártyák felhasználhatóságának kiterjesztésével mintegy harmincmilliárd forint áramolhat az élelmiszer-kiskereskedelembe.
Az elemző szerint az előttünk álló három hónapban is számítani lehet további áruházi akciókra. Bár a termékek árát maximálták, ez nem jelenti azt, hogy a kiskereskedők nem hirdethetnek ennél alacsonyabb áron promóciót.
Héjja Csaba szerint attól sem kell tartani, hogy a kereskedelem lejjebb szorítja majd a feldolgozói árakat. – A hazai élelmiszer-gazdaság erős kölcsönös egymásrautaltságban működik. A kereskedőnek ugyanúgy érdeke, hogy biztosan a polcra kerüljön a termék, mint a feldolgozónak. Ezért az áruházaknak el kell ismerniük a feldolgozók növekvő költségeit – mutatott rá az elemző.
Érezteti hatását a kamatok megállítása. Februártól a lakossági jelzáloghitelek törlesztőrészlete már alacsonyabb lesz, mint a korábbiak voltak, először érezteti ugyanis hatását a január elsejével életbe lépett kamatstop. A kormány intézkedése elsősorban a változó kamatozású jelzáloghitelt törlesztő adósoknak jelent nagy segítséget – idézte fel a Pénzügyminisztérium. A kamatok emelkedése miatt egy átlagos, változó kamatozású lakossági jelzáloghitel havi törlesztőrészlete akár 23 százalékkal, 11 ezer forinttal is emelkedhet. Ettől a többletkiadástól védi a kormány a családokat azzal, hogy februártól az idei első fél évre ezekre a hitelekre lakossági kamatstopot vezetett be, és a tavaly október 27-i szinten rögzítette a kamatot. Csaknem félmillió család élhet majd ezzel a lehetőséggel, amelyek összesen harmincmilliárd forinttal fizetnek majd kevesebbet a kamatstop révén.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Bach Máté)
