Elmaradt a pánik az energiapiacokon

Majdnem pánikot okozott az olajpiacokon a orosz–ukrán konfliktus hétfő éjjeli felerősödése, de végül elmaradt a dráma. Vlagyimir Putyin közben újfent megerősítette: a Gazprom teljesíti megrendeléseit.

94934706 ROMANIA - JANUARY 06: Gas valves and pipe work sit at the gas pipeline operated by Transgaz SA Medias in Butimanu, Romania, on Tuesday, Jan. 6, 2009. Russia?s natural gas dispute with Ukraine worsened, shutting off fuel shipments to Europe for the first time in three years and driving energy prices higher. (Photo by Tudor Vintilou/Bloomberg via Getty Images) Fotó: Bloomberg

Erőteljes, de pániknak semmiképp sem nevezhető áremelkedés követte az olajpiacokon az orosz–ukrán konfliktus hétfő éjjeli eszkalálódásának hírét, majd a négy-öt százalékot is meghaladó drágulások ellenére később megnyugodtak a kereskedők. A Brent a hordónkénti 99 dollár felett kezdte a napot, de nem törte át a lélektani százdolláros határt, és magyar idő szerint tegnap délutánra már 97 dollár alatt kereskedtek vele. Persze ez is igen magas árszint, kiváltképpen onnan nézve, hogy a januári előrejelzések még az év közepe tájára jósolták a száz dollár körüli kereskedés elérését.

Az Egyesült Államokban mérvadó WTI (West Texas Intermediate) határidős jegyzésára kicsivel nagyobbat ugrott az európai benchmarkénál, ezzel együtt gyorsan lefordult a 96 dolláros csúcsról, visszatérve 93 dollár alá. Mindazonáltal megjegyzendő, hogy

ilyen magasságokba egyik irányadó olajfajta sem került az elmúlt hét évben.

Eközben a gázpiacok is viszonylag nyugodtan vették tudomásul a történteket, a reggeli hat-nyolcszázalékos drágulás a holland TTF gáztőzsdén megawattóránként 75–77 eurót jelent, ami szintén magas ugyan, de a decemberi 166 eurótól messze marad. Úgy tűnik, a kereskedők az elmúlt hónapokban már beárazták a konfliktust.

Ennek ellenére az ár kissé tovább emelkedett, egészen nyolcvan euró közelébe Olaf Scholz német kancellár azon bejelentésére, amely szerint az Oroszország elleni szankciók jegyében leállíttatja az Északi Áramlat 2 engedélyeztetését.

Ám ez túlságosan komoly fenyegetésnek nem tekinthető,

hiszen az exportőrt Németországgal a Balti-tengeren át közvetlenül összekötő, évi 55 milliárd köbméteres kapacitású gázvezeték második ágának szeptemberi elkészülte óta folyamatosan csúszik az engedélyeztetés és az üzembe helyezés, éppen ezzel próbált nyomást gyakorolni a Nyugat Moszkvára eddig is.

Ellátásbeli változás tehát e téren nem várható, az pedig leolvasható a kereskedési adatokból, hogy Oroszország továbbra is a szerződéseknek megfelelően szállítja nyugatra a földgázt. Erről ma az OMW is közleményt adott ki, de látható is, hogy az Északi Áramlaton, a szlovák–ukrán határon Nagykaposnál, továbbá a szerb–magyar határon is érkezik az energiahordozó. Ugyanakkor nem változott az sem, hogy a német–lengyel határkeresztezőnél, Mallnownál a Jamal–Európa vezetéken visszafelé áramlik a gáz, de ez nem megy egészen Oroszországig, hanem a lengyel ellátáshoz szükséges. 

Ahogyan korábban többször is kijelentette Vlagyimir Putyin, a Gazprom teljesíti a megrendeléseit. Az orosz elnök ezt kedden, egy Dohában tartott energiakonferenciára küldött levelében ismét megerősítette, a vállalatnak nemcsak a nyugati irányú, hanem az összes kötelezettségére utalva.

A kijelentés, illetve az, hogy a gázexportőr tartja is magát a megrendelések teljesítéséhez, nem meglepő, hiszen a fölgázkereskedelem Oroszország és a Nyugat (illetve a többi vásárló) között kölcsönös előnyökkel jár. Európa gázellátása mintegy negyven–ötven százalékban függ a keleti behozataltól, vagyis meglepő volna, ha a belengetett gazdasági szankciók között szerepelne a gázvásárlás korlátozása, még akkor is, ha Európa az Egyesült Államokból érkező cseppfolyós szállítmányokra (LNG) számít.

A gáztárolók szintje eközben Magyarországon kielégítő, ahogyan a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal közölte: másfél hónappal a betárolási időszak kezdete előtt a hazai tárolókban a biztonsági készlettel együtt még mindig mintegy 1,76 milliárd köbméter földgáz van, ami 27,77 százalékos töltöttséget jelent. A magyar lakosság éves teljes fogyasztási igénye – hőmérséklettől függően – átlagosan három és fél-négymilliárd köbméter. Áprilisban tehát ismét elkezdődik a betárolási időszak a következő fűtési szezonra. A magyarországi felkészülés nem tűnik veszélyeztetettnek – kivéve komolyabb háborús konfliktus esetén – Szerbia felől érkező, folyamatos, évi három és félmilliárd, valamint az Ausztriából jövő (szintén orosz) egymilliárd köbméteres ellátás nyomán, amelyről tavaly szeptemberben egyezett meg a magyar és az orosz fél.

Borítókép: Az európai gázvezetékeken zavartalan a szállítás (Fotó: Tudor Vintilou/Bloomberg via Getty Images)