Elmaradt a pánik az energiapiacokon

Erőteljes, de pániknak semmiképp sem nevezhető áremelkedés követte az olajpiacokon az orosz–ukrán konfliktus hétfő éjjeli eszkalálódásának hírét, majd a négy-öt százalékot is meghaladó drágulások ellenére később megnyugodtak a kereskedők. A Brent a hordónkénti 99 dollár felett kezdte a napot, de nem törte át a lélektani százdolláros határt, és magyar idő szerint tegnap délutánra már 97 dollár alatt kereskedtek vele. Persze ez is igen magas árszint, kiváltképpen onnan nézve, hogy a januári előrejelzések még az év közepe tájára jósolták a száz dollár körüli kereskedés elérését.

Az Egyesült Államokban mérvadó WTI (West Texas Intermediate) határidős jegyzésára kicsivel nagyobbat ugrott az európai benchmarkénál, ezzel együtt gyorsan lefordult a 96 dolláros csúcsról, visszatérve 93 dollár alá. Mindazonáltal megjegyzendő, hogy

ilyen magasságokba egyik irányadó olajfajta sem került az elmúlt hét évben.

Eközben a gázpiacok is viszonylag nyugodtan vették tudomásul a történteket, a reggeli hat-nyolcszázalékos drágulás a holland TTF gáztőzsdén megawattóránként 75–77 eurót jelent, ami szintén magas ugyan, de a decemberi 166 eurótól messze marad. Úgy tűnik, a kereskedők az elmúlt hónapokban már beárazták a konfliktust.

Ennek ellenére az ár kissé tovább emelkedett, egészen nyolcvan euró közelébe Olaf Scholz német kancellár azon bejelentésére, amely szerint az Oroszország elleni szankciók jegyében leállíttatja az Északi Áramlat 2 engedélyeztetését.

Ám ez túlságosan komoly fenyegetésnek nem tekinthető,

hiszen az exportőrt Németországgal a Balti-tengeren át közvetlenül összekötő, évi 55 milliárd köbméteres kapacitású gázvezeték második ágának szeptemberi elkészülte óta folyamatosan csúszik az engedélyeztetés és az üzembe helyezés, éppen ezzel próbált nyomást gyakorolni a Nyugat Moszkvára eddig is.

Ellátásbeli változás tehát e téren nem várható, az pedig leolvasható a kereskedési adatokból, hogy Oroszország továbbra is a szerződéseknek megfelelően szállítja nyugatra a földgázt. Erről ma az OMW is közleményt adott ki, de látható is, hogy az Északi Áramlaton, a szlovák–ukrán határon Nagykaposnál, továbbá a szerb–magyar határon is érkezik az energiahordozó. Ugyanakkor nem változott az sem, hogy a német–lengyel határkeresztezőnél, Mallnownál a Jamal–Európa vezetéken visszafelé áramlik a gáz, de ez nem megy egészen Oroszországig, hanem a lengyel ellátáshoz szükséges. 

Ahogyan korábban többször is kijelentette Vlagyimir Putyin, a Gazprom teljesíti a megrendeléseit. Az orosz elnök ezt kedden, egy Dohában tartott energiakonferenciára küldött levelében ismét megerősítette, a vállalatnak nemcsak a nyugati irányú, hanem az összes kötelezettségére utalva.

A kijelentés, illetve az, hogy a gázexportőr tartja is magát a megrendelések teljesítéséhez, nem meglepő, hiszen a fölgázkereskedelem Oroszország és a Nyugat (illetve a többi vásárló) között kölcsönös előnyökkel jár. Európa gázellátása mintegy negyven–ötven százalékban függ a keleti behozataltól, vagyis meglepő volna, ha a belengetett gazdasági szankciók között szerepelne a gázvásárlás korlátozása, még akkor is, ha Európa az Egyesült Államokból érkező cseppfolyós szállítmányokra (LNG) számít.

A gáztárolók szintje eközben Magyarországon kielégítő, ahogyan a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal közölte: másfél hónappal a betárolási időszak kezdete előtt a hazai tárolókban a biztonsági készlettel együtt még mindig mintegy 1,76 milliárd köbméter földgáz van, ami 27,77 százalékos töltöttséget jelent. A magyar lakosság éves teljes fogyasztási igénye – hőmérséklettől függően – átlagosan három és fél-négymilliárd köbméter. Áprilisban tehát ismét elkezdődik a betárolási időszak a következő fűtési szezonra. A magyarországi felkészülés nem tűnik veszélyeztetettnek – kivéve komolyabb háborús konfliktus esetén – Szerbia felől érkező, folyamatos, évi három és félmilliárd, valamint az Ausztriából jövő (szintén orosz) egymilliárd köbméteres ellátás nyomán, amelyről tavaly szeptemberben egyezett meg a magyar és az orosz fél.

Borítókép: Az európai gázvezetékeken zavartalan a szállítás (Fotó: Tudor Vintilou/Bloomberg via Getty Images)