Ezt követően pedig a kollektív szerződést aláíró képviseletek kijelentették, lezártnak tekintik a bértárgyalásokat. Az elfogadott egyezség ellenében kezdeményezett egyoldalú nyomásgyakorlás törvényellenes, a munkáltató szerint ugyanis az abban foglaltak a kollektív szerződés részét képezik. Az annak megváltoztatása érdekében meghirdetett sztrájk pedig a sztrájktörvény szerint jogellenesnek minősül a MÁV álláspontja szerint.
A mozdonyvezetők demonstrációjához nem csatlakozhatnak a vasútnál jelen lévő érdekképviseletek, mivel aláírták a három évre szóló bérmegállapodást.
A MÁV visszautasítja, hogy a dolgozókat reálkereset-veszteség érte tavaly. Alapbéremelés ugyan nem volt 2021-ben, ám egyéb, nem bérjellegű kifizetésekben többször részesültek a munkavállalók, ezek összege több százezer forint volt.
A mozdonyvezetők bruttó hétszázezer forintos átlagkeresete jelentősen meghaladja a nemzetgazdasági átlagbért, az elmúlt években alapbérük hatvan százalékkal emelkedett. A hosszú távú bérmegállapodás pedig inflációt meghaladó mértékű keresetnövekedést tartalmaz – ismertette korábban a MÁV.
A bértárgyalások óta nő a feszültség
A tavaly nyáron megkötött bérmegállapodás értelmében 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban is évi öt százalékkal nő minden vasutas alapbére.
A megállapodás szerinti, 2021-re eső alapbérfejlesztést is az idén hajtja végre a munkáltató, így 2022-től nem öt-, hanem tízszázalékos általános fizetésemelést kaptak a munkavállalók. Az emelés mértéke nem lehet negyvenezer forintnál alacsonyabb.
Úgy tudjuk, a tavaly nyári megállapodás érvényességével kapcsolatban komoly vitához is vezethet a munkáltató és a szakszervezet közötti eltérő álláspont arról, hogy a sztrájkot hirdető képviseletnek van-e beleszólása a csoportszintű kollektív megállapodásba.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!