Jogszerű a Mozdonyvezetők Szakszervezete által márciusra meghirdetett sztrájk, a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú végzésében helybenhagyta az elsőfokú törvényszéki döntést. A végzés jogerős, ezért az érdekképviselet felszólította a MÁV-Start Zrt.-t, hogy haladéktalanul kezdje meg az érdemi egyeztetéseket a sztrájkkövetelésekről.
A szakszervezet soproni tagcsoportja támogatja a MÁV-Start mozdonyvezetőinek demonstrációját, ezért – szolidaritásból – a GYSEV-nél is munkabeszüntetés jöhet.
A Kúria felülvizsgálatát kéri a MÁV
A másodfokú jogerős végzés szerint a mozdonyvezetők meghirdetett demonstrációja megfelel a törvényben foglaltaknak. Követelésük
- kellően és konkrétan meg lett határozva,
- nem irányul kollektív szerződés megváltoztatására,
- a világjárvány ellenére sem veszélyezteti az életet, az egészséget és a testi épséget.
Február 28-án folytatódnak az egyeztetések a MÁV-Start és a Mozdonyvezetők Szakszervezete között – jelezte a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatósága a Fővárosi Ítélőtábla döntését követően.
Kiemelték: a vasúttársaság tudomásul veszi, de nem ért egyet a bíróság döntésével arról, hogy jogszerűnek minősítették a mozdonyvezetők sztrájkját. Ezért a döntés megváltoztatása érdekében felülvizsgálati kérelmet nyújtanak be a Kúriára és kezdeményezik a jogerős döntés felfüggesztését.
Bérrendezést várnak a mozdonyvezetők
Ahogy korábban már beszámoltunk róla, a Mozdonyvezetők Szakszervezete február elején jelentette be, hogy határozatlan idejű sztrájkot hirdet március elejére. A képviselet szerint a mozdonyvezetők tavalyi reálkereset-csökkenését kompenzálnia kellene a MÁV-nak. A vasúttársaság ezt megalapozatlan követelésnek tartja, ezért korábban elzárkózott az érdemi egyeztetésektől.
A szakszervezet úgy számol, éves szinten 500-600 ezer forint kiesést jelentett a mozdonyvezetőknek az 5,1 százalékos tavalyi infláció és az elmaradó alapbéremelés.
A mozdonyvezetők bérkompenzációról szeretnének megegyezni a MÁV-val, a meghirdetett demonstráció mögött nincsenek politikai célok.
A MÁV vitatja a sztrájk jogszerűségét
A vasúttársaság korábban azt közölte, szerintük a sztrájk jogellenes, mivel a megmozdulás a tavaly nyáron megkötött, 2023 végéig szóló hosszú távú bérmegállapodás felrúgását jelentené. A vasúttársaság a Fővárosi Törvényszék elsőfokú végzésére reagálva korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy a megállapodást januárban a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelése miatt a szakszervezetek kezdeményezésére módosították.
Ezt követően pedig a kollektív szerződést aláíró képviseletek kijelentették, lezártnak tekintik a bértárgyalásokat. Az elfogadott egyezség ellenében kezdeményezett egyoldalú nyomásgyakorlás törvényellenes, a munkáltató szerint ugyanis az abban foglaltak a kollektív szerződés részét képezik. Az annak megváltoztatása érdekében meghirdetett sztrájk pedig a sztrájktörvény szerint jogellenesnek minősül a MÁV álláspontja szerint.
A mozdonyvezetők demonstrációjához nem csatlakozhatnak a vasútnál jelen lévő érdekképviseletek, mivel aláírták a három évre szóló bérmegállapodást.
A MÁV visszautasítja, hogy a dolgozókat reálkereset-veszteség érte tavaly. Alapbéremelés ugyan nem volt 2021-ben, ám egyéb, nem bérjellegű kifizetésekben többször részesültek a munkavállalók, ezek összege több százezer forint volt.
A mozdonyvezetők bruttó hétszázezer forintos átlagkeresete jelentősen meghaladja a nemzetgazdasági átlagbért, az elmúlt években alapbérük hatvan százalékkal emelkedett. A hosszú távú bérmegállapodás pedig inflációt meghaladó mértékű keresetnövekedést tartalmaz – ismertette korábban a MÁV.
A bértárgyalások óta nő a feszültség
A tavaly nyáron megkötött bérmegállapodás értelmében 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban is évi öt százalékkal nő minden vasutas alapbére.
A megállapodás szerinti, 2021-re eső alapbérfejlesztést is az idén hajtja végre a munkáltató, így 2022-től nem öt-, hanem tízszázalékos általános fizetésemelést kaptak a munkavállalók. Az emelés mértéke nem lehet negyvenezer forintnál alacsonyabb.
Úgy tudjuk, a tavaly nyári megállapodás érvényességével kapcsolatban komoly vitához is vezethet a munkáltató és a szakszervezet közötti eltérő álláspont arról, hogy a sztrájkot hirdető képviseletnek van-e beleszólása a csoportszintű kollektív megállapodásba.
A munkáltató szerint a Mozdonyvezetők Szakszervezete nem jogosult ezek megkötésére, így nincs jelentősége, hogy a bérmegállapodást nem írták alá, mivel a többi erre jogosult szakszervezet elfogadta azt. A szakszervezet pedig azt kifogásolja, hogy noha a mozdonyvezetők nyolcvan százalékát képviselik, érdemi beleszólásuk nem volt a tavaly megkötött bérmegállapodásba.
A Magyar Nemzet szakszervezeti forrásai jelezték: ez az eset ismét rámutat arra, hogy
hiányos a munkaadó és a munkavállalók közötti kollektív megállapodások megkötésének jogosultságáról szóló szabályozás,
amely emiatt több ponton is eltérően értelmezhető.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Magyar Nemzet/Kurucz Árpád)
