Jogszerű a mozdonyvezetők márciusra hirdetett sztrájkja

Érdemi egyeztetésre szólította fel a Mozdonyvezetők Szakszervezete a MÁV-Start Zrt.-t annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a március elejére meghirdetett határozatlan idejű sztrájk. A szakszervezet azt követően sürgette a tavalyi reálbércsökkenés kompenzációjáról szóló mielőbbi egyeztetést, hogy a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú, immár jogerős végzése szerint is jogszerű a meghirdetett sztrájk. A tervezett munkabeszüntetéshez szolidaritásból a GYSEV mozdonyvezetői is csatlakozhatnak. A MÁV továbbra sem tartja elfogadhatónak a követeléseket. A feszültséget fokozza, hogy a munkáltató szerint a mozdonyvezetők képviseletének nincs beleszólása a csoportszintű egyezségekbe, így például a tavaly megkötött bérmegállapodásba.

2020.09.11. Budapest Elővárosi vasútfejlesztés a MÁV-nál. Vasút vonat a Nyugati pályaudvaron. Fotó: Kurucz Árpád KÁ Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

Jogszerű a Mozdonyvezetők Szakszervezete által márciusra meghirdetett sztrájk, a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú végzésében helybenhagyta az elsőfokú törvényszéki döntést. A végzés jogerős, ezért az érdekképviselet felszólította a MÁV-Start Zrt.-t, hogy haladéktalanul kezdje meg az érdemi egyeztetéseket a sztrájkkövetelésekről. 

A márciusi sztrájk elkerülhető, ha addig megállapodnak a mozdonyvezetők a MÁV-Starttal Fotó: MTVA/Jászai Csaba

A szakszervezet soproni tagcsoportja támogatja a MÁV-Start mozdonyvezetőinek demonstrációját, ezért – szolidaritásból – a GYSEV-nél is munkabeszüntetés jöhet.

A Kúria felülvizsgálatát kéri a MÁV

A másodfokú jogerős végzés szerint a mozdonyvezetők meghirdetett demonstrációja megfelel a törvényben foglaltaknak. Követelésük

• kellően és konkrétan meg lett határozva,
• nem irányul kollektív szerződés megváltoztatására,
• a világjárvány ellenére sem veszélyezteti az életet, az egészséget és a testi épséget.

Február 28-án folytatódnak az egyeztetések a MÁV-Start és a Mozdonyvezetők Szakszervezete között – jelezte a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatósága a Fővárosi Ítélőtábla döntését követően. 

Kiemelték: a vasúttársaság tudomásul veszi, de nem ért egyet a bíróság döntésével arról, hogy jogszerűnek minősítették a mozdonyvezetők sztrájkját. Ezért a döntés megváltoztatása érdekében felülvizsgálati kérelmet nyújtanak be a Kúriára és kezdeményezik a jogerős döntés felfüggesztését.

Bérrendezést várnak a mozdonyvezetők

Ahogy korábban már beszámoltunk róla, a Mozdonyvezetők Szakszervezete február elején jelentette be, hogy határozatlan idejű sztrájkot hirdet március elejére. A képviselet szerint a mozdonyvezetők tavalyi reálkereset-csökkenését kompenzálnia kellene a MÁV-nak. A vasúttársaság ezt megalapozatlan követelésnek tartja, ezért korábban elzárkózott az érdemi egyeztetésektől. 

A szakszervezet úgy számol, éves szinten 500-600 ezer forint kiesést jelentett a mozdonyvezetőknek az 5,1 százalékos tavalyi infláció és az elmaradó alapbéremelés. 

A mozdonyvezetők bérkompenzációról szeretnének megegyezni a MÁV-val, a meghirdetett demonstráció mögött nincsenek politikai célok.

A MÁV vitatja a sztrájk jogszerűségét

A vasúttársaság korábban azt közölte, szerintük a sztrájk jogellenes, mivel a megmozdulás a tavaly nyáron megkötött, 2023 végéig szóló hosszú távú bérmegállapodás felrúgását jelentené. A vasúttársaság a Fővárosi Törvényszék elsőfokú végzésére reagálva korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy a megállapodást januárban a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelése miatt a szakszervezetek kezdeményezésére módosították. 

Ezt követően pedig a kollektív szerződést aláíró képviseletek kijelentették, lezártnak tekintik a bértárgyalásokat. Az elfogadott egyezség ellenében kezdeményezett egyoldalú nyomásgyakorlás törvényellenes, a munkáltató szerint ugyanis az abban foglaltak a kollektív szerződés részét képezik. Az annak megváltoztatása érdekében meghirdetett sztrájk pedig a sztrájktörvény szerint jogellenesnek minősül a MÁV álláspontja szerint. 

A mozdonyvezetők demonstrációjához nem csatlakozhatnak a vasútnál jelen lévő érdekképviseletek, mivel aláírták a három évre szóló bérmegállapodást.

A MÁV visszautasítja, hogy a dolgozókat reálkereset-veszteség érte tavaly. Alapbéremelés ugyan nem volt 2021-ben, ám egyéb, nem bérjellegű kifizetésekben többször részesültek a munkavállalók, ezek összege több százezer forint volt.

A mozdonyvezetők bruttó hétszázezer forintos átlagkeresete jelentősen meghaladja a nemzetgazdasági átlagbért, az elmúlt években alapbérük hatvan százalékkal emelkedett. A hosszú távú bérmegállapodás pedig inflációt meghaladó mértékű keresetnövekedést tartalmaz – ismertette korábban a MÁV.

A bértárgyalások óta nő a feszültség

A tavaly nyáron megkötött bérmegállapodás értelmében 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban is évi öt százalékkal nő minden vasutas alapbére.

A megállapodás szerinti, 2021-re eső alapbérfejlesztést is az idén hajtja végre a munkáltató, így 2022-től nem öt-, hanem tízszázalékos általános fizetésemelést kaptak a munkavállalók. Az emelés mértéke nem lehet negyvenezer forintnál alacsonyabb.

Úgy tudjuk, a tavaly nyári megállapodás érvényességével kapcsolatban komoly vitához is vezethet a munkáltató és a szakszervezet közötti eltérő álláspont arról, hogy a sztrájkot hirdető képviseletnek van-e beleszólása a csoportszintű kollektív megállapodásba.

A munkáltató szerint a Mozdonyvezetők Szakszervezete nem jogosult ezek megkötésére, így nincs jelentősége, hogy a bérmegállapodást nem írták alá, mivel a többi erre jogosult szakszervezet elfogadta azt. A szakszervezet pedig azt kifogásolja, hogy noha a mozdonyvezetők nyolcvan százalékát képviselik, érdemi beleszólásuk nem volt a tavaly megkötött bérmegállapodásba.

A Magyar Nemzet szakszervezeti forrásai jelezték: ez az eset ismét rámutat arra, hogy

hiányos a munkaadó és a munkavállalók közötti kollektív megállapodások megkötésének jogosultságáról szóló szabályozás, 

amely emiatt több ponton is eltérően értelmezhető.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Magyar Nemzet/Kurucz Árpád)