Bár az elmúlt évben a magyar mezőgazdaság teljesítménye rekorderedményt ért el, a 3338 milliárd forintos kibocsátás jórészt a szántóföldi növénytermesztésnek volt köszönhető – hangzott el a Portfólió Agrárklub konferenciáján. Hollósi Dávid, a Takarékbank és a Magyar Bankholding-csoport agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója jelezte: a terményárak olyan mértékben emelkedtek az elmúlt évben, amihez hasonlóra 2010 óta nem volt példa. Az állati termékpályákon ráadásul kettős nyomás alakult ki: a takarmányárak emelkedése és az európai uniós piacon jelentkező túlkínálat miatt a baromfi- és a sertéságazatban jelentős gondok alakultak ki. – A sertéságazatban meghatározó lesz az idei első két negyedév, ha a növekvő költségeket nem tudják érvényesíteni az átadási árakban, akkor tovább emelkedik a sertéstenyésztők vesztesége és konszolidáció fog elindulni a piacon – hívta fel a figyelmet a szakértő.
Fitos Gábor, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének ügyvezető igazgatója jelezte: a termelői körben a múlt év végén elvégzett felmérésük eredménye a hazai kocaállomány 10-40 százalékos csökkenését vetíti előre, a sertéstartóknak pedig a 60 százaléka gondolkodott el azon, hogy felhagyjon a termeléssel.
– A 2019–2020-as év jövedelmező volt, lendületet adott az ágazatnak, számos beruházás indult el. A 2021-es év ugyanakkor a korábban megtermelt nyereséget teljesen felemésztette és olyan pénzügyi válság alakult ki az ágazatban, amit a legnagyobb, legtőkeerősebb cégek is megéreztek – emelte ki a szakmai szervezet ügyvezetője.
Az ágazatban már elindult a termelés csökkenése, az állatjóléti támogatásokat januárban a korábbi nyolcszáz helyett már csak hétszáz gazda kérelmezte. Fitos Gábor lapunk arra vonatkozó kérdésére, hogy az Agrárminisztérium által biztosított négymilliárd forintos kocatámogatás meg tudja-e állítani a megszűnési hullámot az ágazatban, annyit mondott: a sertéstartóknak jelen pillanatban minden segítség jól jön, ugyanakkor véleménye szerint egyetlen eszköz nem tudja megoldani a helyzetet.
Az agrártárca mozgástere ráadásul az európai uniós szabályozás miatt rendkívül csekély, ha komolyabb támogatásról döntenének, Brüsszel azonnal kötelezettségszegési eljárást indítana hazánk ellen. – A jelenlegi válságról nem a magyar sertéstartók tehetnek. A helyzet európai megoldást kívánna, ugyanakkor a támogatásokat épp azok az országok bojkottálják, akik korábban igencsak jól éltek a kínai exportból – emelte ki.
Véleménye szerint csak akkor tudna megállni a sertéságazat a lejtőn, ha az élősertés értékesítési árai a helyükre kerülnének. A felmérésük eredményei alapján a termelők ötszáz forintos kilónkénti árat szeretnének látni. Ez lenne az az elvárt minimum felvásárlási szint, amivel érdemes lenne sertéstartásban gondolkodni.
Éder Tamás, Bonafarm csoport PR és vállalati kapcsolatok igazgatója szerint az olcsó élelmiszer kora elmúlt, a fogyasztóknak el kell fogadniuk azt, hogy ahhoz, hogy az élelmiszer-termelés egyáltalán fennmaradjon, a fogyasztói áraknak is emelkedniük kell. Minél később épül be az értékesítési, és ezáltal a fogyasztói árakba az önköltség növekedés, annál súlyosabb lesz a következménye az alapanyag-előállítók és a feldolgozók számára.
– Minél később tudják a termelők érvényesíteni a magasabb önköltségeket az átadási árakban, annál hosszabb lesz a kényszerű alkalmazkodás időszaka, s minél erősebb ez a kényszer, annál nagyobb lesz a konszolidációs sebesség – emelte ki Éder Tamás. Ebben a helyzetben ráadásul a beruházási támogatások is a konszolidációt erősíti. Azok tudják a fejlesztési támogatásokat a következő időszakban igénybe venni, akik képesek ebben a nehéz időszakban talpon maradni, beruházásra tartalékolni és a bankok egyáltalán szóba állnak velük.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Magyar Nemzet/Éberling András)
