Az IMF rendszeresen készít részletes elemzést a tagállamok gazdaságáról, erre a szervezet alapokmányának negyedik cikke hatalmazza fel. A szervezet a szokásos időszakos felülvizsgálata keretében elemezte a magyar gazdaságot, és több kormányzati intézkedést is kritizált.
Az IMF szerint a szabályozói intézkedések, mint az árrésstopok, a kamatstopok, a szektorális adók és a támogatott hitellehetőségek torz üzenetet közvetítenek a piac felé, és növelik a kiszámíthatatlanságot. Az IMF az elemzésében többek közt azt javasolja, hogy a kormány vezesse ki a lakáshoz jutással kapcsolatos ösztönzőket, hogy kordában tartsa az árak emelkedését.
Ezzel lényegében támadja az Otthon start programot, illetve azokat a támogatási eszközöket, amelyeket a kormány a fiatal párok számára dolgozott ki. Ilyen például a csok és a csok plusz.
A jelentés szorgalmazza az adófizetői réteg kiszélesítését a kivételek szűkítésével. Ami utalás arra, hogy az IMF valójában a Tisza-adó bevezetését támogatja. Nem mellesleg az IMF korában nem értett egyet az egykulcsos adórendszerrel, és élesen bírálta azt. Ráadásul a Tisza-adó esetleges megvalósulásával a teljes családtámogatási rendszer is veszélybe kerülne.
