Bár a terápiák vagy gyógyszeres kezelések néha hatékonyak, Nyiri Gábor szerint bizonyos betegeknél ennek megvannak a korlátai, és néha ezek csak a betegségek kezelését és nem a gyógyítását jelentik. Ugyanakkor nagy jövő áll a sejtspecifikus génterápiás megközelítések előtt, amelyek akár egyetlen kezeléssel valódi gyógymódot jelenthetnek úgy, hogy épp azoknak a sejteknek a működését segítenék, amelyek hibás működése a betegséget okozta. Így a gyógyszerek mellékhatásait is kikerülhetnék.
– Felfedezésünk tehát fontos lépés lehet afelé, hogy az általunk leírt pálya akár ilyen beavatkozások jövőbeli célpontja lehet – jósolta a kutató.
A most megjelent cikk első szerzője Szőnyi András, Nyiri Gábor tanítványa, aki utolsó éves középiskolásként kapcsolódott be az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében működő kutatólabor munkájába. A publikáció jelentőségét mutatja, hogy alapvetően magyarországi kutatócsoport felfedezéséről – valamennyi tudományágat figyelembe véve – csak néhány cikk jelent meg a Science-ben az elmúlt tíz évben. A Nemzeti agykutatási programot a kormány 2013 és 2021 között összesen 18,5 milliárd forinttal támogatja.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!