időjárás -1°C Melinda , Vivien 2022. december 2.
logo

Új idegpályát találtak

Ötvös Zoltán
2019.05.30. 16:39
Új idegpályát találtak

A Nemzeti agykutatási program eddig is számos kiemelkedő eredményt hozott. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézeté­ben dolgozó Nyiri Gábor csoportjának felfedezését a Science, a világ egyik legfontosabb tudományos lapja közölte.

Az emlékek kialakulásában alapvető szerepet játszó idegpályát talált kísérleti egerek agyában Nyiri Gábor csoportja, ami a memória rögzülésének megértésében hozhat tudományos áttörést – a média érdeklődését is felkeltő eredmény néhány napja a Science-ben jelent meg. Az újonnan felfedezett idegpálya az agytörzsből indul, és alapjaiban befolyásolja, hogy egy eseményt megjegyez-e az állat vagy sem. Ugyanakkor még ma sem teljesen világos, mi dönti el, hogy valamiből tartós emléknyom lesz vagy gyorsan elillan. Kérdés, hogy az egérben kimutatható idegpálya az emberben is megtalálható-e.

– Az emlősök idegrendszere az egértől az emberig a legtöbb lényeges tulajdonságban hasonló. A felfedezett sejtek ráadásul az agytörzsben találhatók, ami különösen jól megőrzött evolúciós szempontból. Az általunk leírt pályára jellemző peptidet és receptorát is megtalálták emberben. Így óriási meglepetés volna, ha az említett idegpálya alapvetően nem ugyanúgy működne bennünk, mint az egérben. Az általunk közölt kutatásokat etikai okokból természetesen nem lehet emberekben elvégezni, így kerülő utakra lesz szükség ahhoz, hogy munkánk minden apró vonatkozását igazoljuk emberben is – nyilatkozta lapunknak Nyiri Gábor.

A kutató szerint a Science szerkesztősége – hozzájuk hasonlóan – úgy látta, hogy a felfedezés önmagában, az emberre vonatkozó bizonyítékok nélkül is igen jelentős, ugyanis egyetlen emlős élőlény memóriafolyamatainak működését sem értjük teljesen. Felfedezésük ugyanakkor a legtöbb betegségmodell alapját jelentő egér esetében egy alapvető, ősi memóriabefolyásoló agyterületre hívta fel a figyelmet.

Nyiri Gábor és Szőnyi András a laborban
Fotó: MTA/Szigeti Tamás

Milyen következménye lehet a felfedezésnek? A kutató szerint memóriánk, az, hogy mit jegyzünk meg és idézünk fel rendszeresen, alapvetően befolyásolja személyiségünket, illetve a néha ebből táplálkozó hangulati élettel összefüggő zavarokat. Számos olyan kórkép, betegség vagy személyiségprobléma létezik, ami a hibás memóriarögzítésből adódhat. Az Alzheimer-kór a memória hanyatlásával jár, a szorongásos és depressziós megbetegedéseket a zavaró emlékek kórosan gyakori vagy túlzottan erős felidézése is kísérheti, míg a poszttraumás stressz szindróma esetében ezt egy komoly traumatikus élmény emléke idézheti elő.

Bár a terápiák vagy gyógyszeres kezelések néha hatékonyak, Nyiri Gábor szerint bizonyos betegeknél ennek megvannak a korlátai, és néha ezek csak a betegségek kezelését és nem a gyógyítását jelentik. Ugyanakkor nagy jövő áll a sejtspecifikus génterápiás megközelítések előtt, amelyek akár egyetlen kezeléssel valódi gyógymódot jelenthetnek úgy, hogy épp azoknak a sejteknek a működését segítenék, amelyek hibás működése a betegséget okozta. Így a gyógyszerek mellékhatásait is kikerülhetnék.

– Felfedezésünk tehát fontos lépés lehet afelé, hogy az általunk leírt pálya akár ilyen beavatkozások jövőbeli célpontja lehet – jósolta a kutató.

A most megjelent cikk első szerzője Szőnyi András, Nyiri Gábor tanítványa, aki utolsó éves középiskolásként kapcsolódott be az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézeté­ben működő kutatólabor munkájába. A publikáció jelentőségét mutatja, hogy alapvetően magyarországi kutatócsoport felfedezéséről – valamennyi tudományágat figyelembe véve – csak néhány cikk jelent meg a Science-ben az elmúlt tíz évben. A Nemzeti agykutatási programot a kormány 2013 és 2021 között összesen 18,5 milliárd forinttal támogatja.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.