Miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden 100 bázisponttal 4,40 százalékra emelte az alapkamatot, tegnap az egyhetes betéti eszköz kamatát is megnövelte 30 bázisponttal, ami így 6,15 százalék lett. Az egyhetes betéti kamat jelenleg az irányadó eszköz, vagyis a jegybank ezáltal határozza meg a rövid távú piaci kamatszintet, ez azonban a tervek szerint csak átmenetileg van így. A jegybanki alapkamatot ugyanis havonta, kiszámíthatóbban emelik, miközben az egyhetes eszköz lehetővé teszi, hogy a jegybank gyorsan reagáljon a váratlan folyamatokra, piaci zavarokra.
Az MNB tervei szerint az alapkamat így pár hónapon belül utoléri az egyhetes betéti kamat szintjét, és akkor visszaveszi irányadó szerepét. A jelenlegi helyzetben ez várhatóan hét százalék körüli szint lesz, ami egyelőre a legmagasabb érték régiónkban, jelezve, hogy az MNB a legelszántabb az infláció leszorításában.
A pénzügyi folyamatokat, amelyek alapján a hét folyamán meghozták a döntéseket, a tegnap publikált inflációs jelentés elemzi. A kiadvány hangsúlyozza, hogy az utolsó egy hónapban döntő változás történt az addig sem kedvező inflációs helyzetben: a február végén kirobbant orosz–ukrán háború alapvetően megváltoztatta a világgazdasági kilátásokat, a földrajzi közelség és az érintett országokkal folytatott külkereskedelem nagyobb súlya miatt a várható hatások Európában, és különösen a kelet-közép-európai régióban erőteljesebbek lehetnek.
A háború a nyersanyag- és az energiaárak emelkedésén keresztül további inflációs kockázatokat okoz, amelyeket az ellátási nehézségek erősödése is súlyosbít.
A rövid távon várható inflációs pálya a jelentés szerint a háború időtartamától, a szankciók mértékétől és fennmaradásának hosszától, valamint az ezekre adott kormányzati válaszlépésektől függ. Az energia- és nyersanyagárak emelkedése költségoldalról tovább növeli az inflációt, ezért az inflációs ráta csökkenésének megindulása a második fél évre tolódik. Éves átlagban az infláció 7,5–9,8 százalék között alakulhat, de az MNB elemzői hangsúlyozzák, hogy előrejelzésükben az üzemanyagárakra bevezetett árplafon és az élelmiszerárstop jelenleg meghirdetett időtartama utáni kifutását feltételezik. Az infláció várhatóan 2023 második felében tér vissza a jegybanki toleranciasávba (2–4 százalék közé), majd 2024 első fél évében éri el a háromszázalékos jegybanki célt.
Az inflációs jelentéssel kapcsolatban Balatoni András, az MNB közgazdasági előrejelzéssel és elemzéssel foglalkozó igazgatóságának vezetője a tegnapi sajtótájékoztatón elmondta:
a magyar inflációs adat régiós szinten az alacsonyabbak között van,
Csehországban és Lengyelországban is nagyobb léptékű drágulást várnak, a román előrejelzés pedig megegyezik a magyar adat felső értékével. Felidézte, hogy a háború előtt akár hatszázalékos gazdasági dinamikára is lehetett számítani Magyarországon. Erre az évre, prognózisát az MNB ugyanakkor legújabb jelentésében 2,5–4,5 százalékra mérsékelte.
A járvány utáni gyors gazdasági helyreállásnak, a hétszázalékos tavalyi növekedésnek és az év elején tapasztalt további gyorsulásnak a hatásai azonban az idei évben is érezhetők lesznek, ezeknek köszönhetően Balatoni András szerint
idén már akkor is 2,5 százalékkal bővülne a gazdaság teljesítménye, ha az év további részében nem nőne a GDP.
Bár a háború és a szankciók kedvezőtlenül érintik idén a magyar gazdaság kilátásait, a fundamentumok stabilak, így a középtávú növekedési előrejelzésen nem módosított a jegybank. A beruházási ráta – főként az állami beruházásoknak köszönhetően – továbbra is magas, 26-27 százalék körüli marad, és a reálbérek növekedési rátája is pozitív lesz.
Borítókép: Az MNB székháza (Fotó: Kurucz Árpád)
