Kriptoforradalom Afganisztánban

A szankciókkal sújtott ország gazdasága összeomlott, így egyre több afgán fordul a kriptovaluták felé, már a segélyszervezetek is felfigyeltek a digitális pénzre. A tálibok nem lépnek fel a jelenség ellen, ami sokaknak nyújt megoldást, de önmagában nem oldja meg az ország problémáit.

This picture taken on January 17, 2022 shows Maymana mayor Damullah Mohibullah Mowaffaq (C) looking at his mobile phone in Maymana, capital of Afghanistan's northwestern Faryab province. - The new mayor of Maymana has a boyish face, an easy charm and an apparent wellspring of goodwill from constituents in the Afghan provincial capital. But Damullah Mohibullah Mowaffaq has a reputation as one of the top snipers in the ranks of the Taliban, until last summer waging war to take control of the country. (Photo by Elise BLANCHARD / AFP) / TO GO WITH 'Afghanistan-Taliban-mayor',FOCUS by Elise BLANCHARD Fotó: Europress/AFP/Elise BLANCHARD

Az Amerikai Egyesült Államok tavaly nyáron kivonult Afganisztánból, mire a tálibok augusztusban néhány nap alatt átvették a hatalmat. Válaszul Washington szankciókkal sújtotta az ázsiai országot, az Afgán Központi Bank vagyonát lefoglalták, a Swift felfüggesztette tevékenységét, majd a Western Union is távozott, igaz, ők visszatértek. Az olyan pénzügyi szolgáltatók, mint például a PayPal pedig soha nem voltak jelen Kabulban. 

Az afgán költségvetés nagy részét kitevő nemzetközi segélyek leálltak, ahogy a külföldön dolgozó afgánok utalásai is nehézségekbe ütköznek. Az ország lakosai csak nehezen tudnak készpénzhez jutni, heti 200 dollárnak megfelelő összeget vehetnek fel hosszas sorban állás után, a bankok pedig képtelenek hitelezni. Ráadásul a helyi valuta nyomtatására szerződött lengyelországi és franciaországi vállalatok is beszüntették a szállításokat. Mindezek eredményeként

Afganisztán gazdasága összeomlott, egyre többeket fenyeget a szegénység és az éhezés.

A kriptók felemelkedése

Ugyanakkor néhányan, akik igyekeznek tenni a pénzügyi válság ellen, meglepő megoldással rukkoltak elő:

kriptovalutákkal próbálják enyhíteni a krízist, amelyek közül különösen népszerűek a dollár értékéhez kötött stabilcoinok.

2020-ban minimális volt a fizikai formával nem rendelkező digitális pénzek jelenléte Afganisztánban, így még a rangsorban sem szerepelt az ország, tavaly azonban a 20. helyre ugrott. A Google Trends adataiból az is kiderül, hogy a helyi internetezők egyre többet keresnek rá a témára.

Sanzar Kakar afgán–amerikai üzletember néhány éve

létrehozta a HesabPay nevű okostelefonos alkalmazást, amely az afgánok pénzátutalását segíti kriptovaluta segítségével.

Az app segítségével a tálibok és a bankok megkerülésével is pillanatok alatt lehet pénzt utalni egymás telefonjára, de számlák fizetésére, vásárlásra és SIM-kártyák feltöltésére is használható. A HesabPay Facebook-oldalán az emberek elégedettek a programmal, és pozitívan értékelik az Apple Store felületén is, ugyanakkor a Google Play hozzászólások alapján az androidos verzióval akadnak problémák. Kakar szerint több százezren használják az alkalmazást és több millió tranzakciót bonyolítottak le vele.

A segélyszervezetek is felfigyeltek a lehetőségre, a Digital Citizen Fund nevű,

a helyieknek ingyenes informatikai és gazdasági képzést nyújtó civil szervezet például kriptóban küld segélyt az afgán családoknak, amelyek aztán a helyi pénzváltóknál tudják azt átváltani valutára.

A BBC cikkében nyilatkozó férfi is a digitális pénz segítségével tudta rokonait Pakisztánba menekíteni. A The Economic Times nevű lap is arról ír, hogy városi fiatalok a kriptókkal tudnak kereskedni, továbbá az észak-afganisztáni Herát városában tevékenykedő NGO, a Code To Inspire így tud pénzt küldeni a náluk tanuló afgán diákoknak.

Vannak azért akadályok

Bár a kriptovaluták enyhítik a válságot és sokaknak jelentek megváltást, de önmagukban nem oldják meg az ország problémáit.

Afganisztánban folyamatosan növekszik az internethasználók száma, egy évvel ezelőtt több mint nyolc és fél millióan voltak, azonban a negyvenmilliós népességhez viszonyítva még mindig nagyon kevesen vannak. 

Gyakoriak az áramszünetek, így az energiaellátás instabil és a használatához is szükséges némi tanulás, márpedig az országban magas az írástudatlanság szintje. Így aztán az afgán társadalomnak csak egy része tudja használni a digitális pénzeket, a többség nem ért hozzá. A HesabPay vezető tanácsadója szerint az segítene, ha feloldanák az Afganisztánnak szemben hozott pénzügyi korlátozásokat, mert a kriptovaluták csak enyhíteni tudják a krízist, de nem jelentenek teljes körű megoldást.

Most azonban az orosz–ukrán háború árnyékában senki sem figyel a távoli ázsiai országra, a tálibokat pedig egyetlen állam sem ismeri el legitim kormánynak, így a szankciók is maradnak.

Az Afgán Központi Bank vagyonával pedig azt csinál az amerikai elnök, amihez kedve van. A legutóbbi hírek szerint Joe Biden azt tervezi, hogy a pénz felét a szeptember 11-i áldozatok családjai között osztja szét, a fennmaradó részt pedig afgán családok kapják meg humanitárius segélyként, bár utóbbiról nem sok részletet árult el. 

A tálibok ugyan az 1990-es években tűzzel-vassal üldözték a modern technológiát, ma már maguk is használják, például a közösségi médiában is jelen vannak. Egyelőre a kriptovalutákat is megtűrik és nem lépnek fel a jelenség ellen, ami sokaknak jelent segítséget, de a gazdasági válságot nem oldja meg.

Borítókép: Ma már a tálibok is használják a korszerű technológiát (Fotó: AFP/Elise Blanchard)