Az Amerikai Egyesült Államok tavaly nyáron kivonult Afganisztánból, mire a tálibok augusztusban néhány nap alatt átvették a hatalmat. Válaszul Washington szankciókkal sújtotta az ázsiai országot, az Afgán Központi Bank vagyonát lefoglalták, a Swift felfüggesztette tevékenységét, majd a Western Union is távozott, igaz, ők visszatértek. Az olyan pénzügyi szolgáltatók, mint például a PayPal pedig soha nem voltak jelen Kabulban.
Az afgán költségvetés nagy részét kitevő nemzetközi segélyek leálltak, ahogy a külföldön dolgozó afgánok utalásai is nehézségekbe ütköznek. Az ország lakosai csak nehezen tudnak készpénzhez jutni, heti 200 dollárnak megfelelő összeget vehetnek fel hosszas sorban állás után, a bankok pedig képtelenek hitelezni. Ráadásul a helyi valuta nyomtatására szerződött lengyelországi és franciaországi vállalatok is beszüntették a szállításokat. Mindezek eredményeként
Afganisztán gazdasága összeomlott, egyre többeket fenyeget a szegénység és az éhezés.
A kriptók felemelkedése
Ugyanakkor néhányan, akik igyekeznek tenni a pénzügyi válság ellen, meglepő megoldással rukkoltak elő:
kriptovalutákkal próbálják enyhíteni a krízist, amelyek közül különösen népszerűek a dollár értékéhez kötött stabilcoinok.
2020-ban minimális volt a fizikai formával nem rendelkező digitális pénzek jelenléte Afganisztánban, így még a rangsorban sem szerepelt az ország, tavaly azonban a 20. helyre ugrott. A Google Trends adataiból az is kiderül, hogy a helyi internetezők egyre többet keresnek rá a témára.
Sanzar Kakar afgán–amerikai üzletember néhány éve
létrehozta a HesabPay nevű okostelefonos alkalmazást, amely az afgánok pénzátutalását segíti kriptovaluta segítségével.
Az app segítségével a tálibok és a bankok megkerülésével is pillanatok alatt lehet pénzt utalni egymás telefonjára, de számlák fizetésére, vásárlásra és SIM-kártyák feltöltésére is használható. A HesabPay Facebook-oldalán az emberek elégedettek a programmal, és pozitívan értékelik az Apple Store felületén is, ugyanakkor a Google Play hozzászólások alapján az androidos verzióval akadnak problémák. Kakar szerint több százezren használják az alkalmazást és több millió tranzakciót bonyolítottak le vele.
A segélyszervezetek is felfigyeltek a lehetőségre, a Digital Citizen Fund nevű,
a helyieknek ingyenes informatikai és gazdasági képzést nyújtó civil szervezet például kriptóban küld segélyt az afgán családoknak, amelyek aztán a helyi pénzváltóknál tudják azt átváltani valutára.
A BBC cikkében nyilatkozó férfi is a digitális pénz segítségével tudta rokonait Pakisztánba menekíteni. A The Economic Times nevű lap is arról ír, hogy városi fiatalok a kriptókkal tudnak kereskedni, továbbá az észak-afganisztáni Herát városában tevékenykedő NGO, a Code To Inspire így tud pénzt küldeni a náluk tanuló afgán diákoknak.
Vannak azért akadályok
Bár a kriptovaluták enyhítik a válságot és sokaknak jelentek megváltást, de önmagukban nem oldják meg az ország problémáit.
Afganisztánban folyamatosan növekszik az internethasználók száma, egy évvel ezelőtt több mint nyolc és fél millióan voltak, azonban a negyvenmilliós népességhez viszonyítva még mindig nagyon kevesen vannak.
Gyakoriak az áramszünetek, így az energiaellátás instabil és a használatához is szükséges némi tanulás, márpedig az országban magas az írástudatlanság szintje. Így aztán az afgán társadalomnak csak egy része tudja használni a digitális pénzeket, a többség nem ért hozzá. A HesabPay vezető tanácsadója szerint az segítene, ha feloldanák az Afganisztánnak szemben hozott pénzügyi korlátozásokat, mert a kriptovaluták csak enyhíteni tudják a krízist, de nem jelentenek teljes körű megoldást.
Most azonban az orosz–ukrán háború árnyékában senki sem figyel a távoli ázsiai országra, a tálibokat pedig egyetlen állam sem ismeri el legitim kormánynak, így a szankciók is maradnak.
Az Afgán Központi Bank vagyonával pedig azt csinál az amerikai elnök, amihez kedve van. A legutóbbi hírek szerint Joe Biden azt tervezi, hogy a pénz felét a szeptember 11-i áldozatok családjai között osztja szét, a fennmaradó részt pedig afgán családok kapják meg humanitárius segélyként, bár utóbbiról nem sok részletet árult el.
A tálibok ugyan az 1990-es években tűzzel-vassal üldözték a modern technológiát, ma már maguk is használják, például a közösségi médiában is jelen vannak. Egyelőre a kriptovalutákat is megtűrik és nem lépnek fel a jelenség ellen, ami sokaknak jelent segítséget, de a gazdasági válságot nem oldja meg.
Borítókép: Ma már a tálibok is használják a korszerű technológiát (Fotó: AFP/Elise Blanchard)
