Nemzetközi szakértők szerint követni kell a magyar példát a vállalkozások fejlesztésében

Követendő példaként állították a résztvevők elé a magyar vállalkozásfejlesztési rendszer elemeit és az itthoni kkv-stratégiát a külföldi előadók a Makronóm Intézet, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és az OECD gazdasági tanácsadó testülete társszervezésében Budapesten megrendezett Small Business, Big Deal nemzetközi konferencián. Ali Karami Ruiz, a Business at OECD kommunikációs és nemzetközi ügyekért felelős igazgatója rámutatott: jó gyakorlatnak tartják a magyar kormány mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítését célzó stratégiáját, amit Yoshiki Takeuchi, az OECD főtitkár-helyettese is elismerő szavakkal illetett. Az eseményen több mint 40 ország vállalkozásfejlesztési szakemberei vettek részt és kaptak részletes beszámolót a magyar vállalkozásfejlesztési intézkedésekről – írja a Mandiner.

Tiszafüred, 2022. március 16. Dolgozók az ABO HOLDING Zrt. malomipari cég új üzemében Tiszafüreden az átadás napján, 2022. március 16-án. A magyar tulajdonban lévõ gabona- és kukoricafeldolgozó társaság telephelyén végrehajtott fejlesztés értéke 400 millió forint volt, amelyhez az állam 200 millió forint támogatást nyújtott, így biztosítva hatvan munkahely megõrzését. MTI/Czeglédi Zsolt Fotó: Czeglédi Zsolt

Dr. György László, gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár válaszában kifejtette, hogy éppen ez volt a céljuk a válság alatt és után: az elmúlt két évben Magyarország kormánya 2000 milliárd forintot szánt a magyar vállalkozások feltőkésítésére, amelynek több mint háromnegyede a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak jutott.

Az elmúlt két évben 18 ezer vállalkozást értünk el beruházásösztönző támogatásainkkal. Az azt megelőző hat évben ennek a harmadát, 2010 előtt pedig a fejlesztéspolitika pár százat. A támogatás folyósításának feltétele volt, hogy a cégek megtartsák munkavállalóikat és a válság ellenére se halasszák el a beruházásaikat, mert tudtuk, hogy a koronavírus-válság előbb-utóbb véget ér, és az nyer, aki talpon marad. Sőt közülük is a legnagyobbat az nyeri, aki a válság alatt is azon dolgozik, hogy a világgazdaság újraindulásából származó többletkeresletre kapacitásai és képességei fejlesztésével készül fel.

Hozzátette: Magyarországon 50 ezer olyan cég van, amely öt főnél többet foglalkoztat, ami azt jelenti, hogy

beruházásösztönző programjaikkal minden harmadik öt főnél többet foglalkoztató vállalkozást elért a kormány.

Emellett a digitalizáció ösztönzése a pályázati források háromnegyede esetén alapkritérium volt, és a zöldebb, energiahatékonyabb működést többletpontokkal honorálta a pályázati rendszer.

Ali Karami Ruiz, a Business at OECD kommunikációs és nemzetközi ügyekért felelős igazgatója arról beszélt, hogy

jó gyakorlatnak tartják a magyar kormány mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítését célzó stratégiáját,

hiszen ezek a cégek biztosítják a foglalkoztatás oroszlánrészét, továbbá az innováció és növekedés hajtóerejét. Megjegyezte, a magyar KKV stratégia eredményeiből a világon bárhol tanulni lehetne, hiszen itt a gazdaság gerincét képezi ez a szektor. Kiemelte, a magyar vállalkozásfejlesztési rendszer elemei jó példaként szolgálnak globálisan is.

A gyakorlati tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy követnünk kell Magyarország példáját és a kisvállalkozásokra innovátorként kell tekintenünk a kutatás-fejlesztésbe való befektetésekkel. Bátor lépés volt a magyar kormány részéről a válság alatt megduplázni a kutatásra, fejlesztésre és innovációra szánt forrásokat, de látva a magas beruházási rátát és gazdasági növekedést, a stratégia kifizetődőnek bizonyult. Az itteni tudásnak konkrét hatásai vannak arra vonatkozóan, hogy miként tervezzük meg az integrált szakpolitikai iránymutatásokat és hogyan fogalmazzunk meg ajánlásokat az OECD-n belül és tagállami szinten egyaránt

– mondta Ali Karami Ruiz, aki a konferencia moderátora volt.

Magyar kkv-fejlesztési rendszer mint nemzetközi jó gyakorlat

Alberto Carvalho Neté, Európa legmeghatározóbb, legnagyobb Európai Fiatal Vállalkozói Ernyőszervezetének (JEUNE – Young Entrepreneurs’ Organization of the European Union) az elnöke szintén osztotta Ali Karami Ruiz gondolatait.

Levonjuk a magyar és az OECD-stratégia tanulságait, és példaként fogjuk azokat használni a partnerségeink további erősítésére, ami szükséges lesz a zöldátmenet elősegítéséhez, ami a kkv-szektor aktív részvétele nélkül lehetetlen küldetés

– fogalmazott.

Dr. Kovács Patrik, a Business at OECD kkv-bizottságának elnöke, a VOSZ társelnöke hangsúlyozta, a kisvállalkozók a Covid miatt nagyon sérülékeny helyzetbe kerültek, de a krízisben is az üzleti szféra valós igényei alapján segítenek megfelelő eszközöket és programokat javasolni az OECD-tagállamoknak. Mint fogalmazott,

Magyarország büszke lehet arra, hogy a rendezvényen részt vevő szakértők nemzetközi jó gyakorlatként tekintenek a hazai stratégiára

és a Vali.hu vállalkozói információs portálra, amely a világon egyedülálló módon három kattintással, cégre szabottan mutatja be az állami vállalkozásfejlesztési lehetőségeket.

A Small Business, Big Deal konferencia sikerét jól mutatja, hogy rendkívüli nemzetközi visszhangja volt, hiszen az eseményen több mint 40 ország vállalkozásfejlesztési szakemberei vettek részt online és személyesen, miközben a külföldi sajtó, többek közt horvát, bolgár, spanyol és portugál lapok is tudósítottak a rendezvényről.

Borítókép: Dolgozók a tiszafüredi malomipari cég üzemében. A kép illusztráció (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)