Számos településen megállította a népességfogyást a falusi csok

Jellemzően kétszer annyi támogatást kapnak a családok a falusi csokkal, mint a hagyományos csok igénylésével.

20210111 Gyöngyösfalu Falusi CSOK illusztráció Képen: Horváth Tibor és Horváth Viktória Fotó: Szendi Péter SZP Vas Népe Fotó: Szendi Péter/Vas Népe

Nagyobb részt képviseltek az utóbbi három évben a kisebb települések az országos lakáspiacon, az élénkülésben pedig a falusi csok is szerepet játszott az Ingatlan.com friss elemzése szerint.

A falusi csokos települések erősödésében fontos a 2019 nyarától elérhető nagyobb pénzügyi támogatás, amit lakóingatlan vásárlására, bővítésére és építésére lehet fordítani. Mivel ezeken a településeken az ingatlanok is olcsóbbak, az állami támogatás nagyobb arányt jelent. Szintén hozzájárult a kisebb települések lakáspiacának élénküléséhez, hogy sokan elindultak a nagyvárosokból a környékbeli, agglomerációs körzetek felé, minden megyében a nagyvárosok vonzáskörzeteiben vannak falusi csokos települések

– mutatott rá Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Szerinte országosan is megfigyelhető, hogy nagyobb szelet jut ma már a falusi csokos településeknek: a portál kínálatában például az eladó lakóingatlanok majdnem 19 százaléka található falusi csokos településen, szemben a 2019 nyarán megfigyelhető 17 százalékos aránnyal.

Bevezetése óta 2021 végéig

28 ezren igényelték a falusi csokot 153 milliárd forint értékében. Ez az összes csokkérelem egyharmadát és az összes megigényelt csoktámogatás 45 százalékát fedi le a vizsgált időszakban.

A nagyobb támogatások az igénylések összegében is megmutatkoznak: a falusi csok átlagos igénylési összege 5,4 millió forint értékű volt, szemben a csok igénylésére jellemző 2,8 millió forintos összeggel. – A magasabb érték nemcsak annak köszönhető, hogy használt lakásokra is az új ingatlanokra vonatkozó kedvezményeket kapják meg a családok, hanem annak is, hogy az igénylők között jóval nagyobb, hatvanszázalékos arányt képviselnek a legalább háromgyermekes családok – tette hozzá Balogh László.

A falusi csokos települések lakosságszám-változásán is meglátszik a népszerűség. Magyarország állandó lakossága 2019 első napjától 2022. január 1-ig 1,1 százalékkal mérséklődött.

A nem falusi csokos településeken a népességfogyás üteme 1,23 százalék volt e három év alatt. Ezzel szemben a falusi csokos települések állandó lakossága csak 0,57 százalékkal csökkent. Ez feleakkora népességcsökkenést jelent, mint a többi településen.

Gyopáros Alpár kormánybiztos lapunknak adott interjújában azt mondta: úgy gondolják most az emberek, hogy érdemes falun tervezni az életet, mert a kistelepüléseknek van jövőjük, ahol megéri otthont teremteni és gyermeket vállalni.

S hogy ez az érzés kialakult az emberekben, az jelentős részben a Magyar falu program érdeme. Ennek köszönhető, hogy három év alatt a 2500 olyan településből, ahol évtizedek óta drasztikusan csökkent a lélekszám, 1200 faluban a helyzet pozitív irányba változott. Segített a vidéken élő és oda vágyó embereken a kormány üzenete, hogy »ne aggódjatok, nem vagytok egyedül, itt vagyunk, segítünk«. Ezt a rendkívül örömteli folyamatot törhetné derékba a kormányváltás

– mutatott rá a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

Az Ingatlan.com elemzése szerint

a falusi csokos települések közül a főváros közelsége miatt a Pest megyeiek a legdrágábbak,

az átlagos négyzetméterár 324 ezer forintot tett ki idén márciusban, ami lényegében a duplája a 2019-es 165 ezer forintnak.

A falusi csokos településeket nézve Veszprém megye áll a második helyen 306 ezer forintos átlagos négyzetméterárral, ami 2019-ben még kevesebb mint 180 ezer forint volt. A Veszprém megyei községekben a balatoni régió iránti kereslet növekedésével magyarázható a drágulás. A legolcsóbb megyék közé sorolható Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén, ahol 67–104 ezer forintos négyzetméterár a jellemző.

Borítókép: a Horváth család felújítja a házát Gyöngyösfalun (Fotó: Szendi Péter/Vas Népe)