A kiviteli tilalom főként a nagyvállalatokra vonatkozik, azokra, amelyeknek eddig jelentős többlettermelésük volt. Szerbiának jelenleg mintegy 800 ezer tonna búza- és egymillió tonna kukoricatartaléka van, ez pedig majdnem lefedi az éves szükségletet. Szerbia búzaigénye évi 1,2 millió tonna, és a tartalékok mellett még a földművesek előtt áll az idei aratás is. A kiviteli tilalmat elővigyázatosságból vezeti be Szerbia, ugyanis például csak hétfőn 200 ezer tonna búzát vásároltak volna az országtól a környező államok; óriási a kereslet, az árak pedig jelentősen emelkedtek.
A szerb elnök azt is leszögezte, hogy üzemanyagból is van elegendő Szerbiában, ám az árak így is jelentősen nőttek, ezért az állam átvesz bizonyos terheket, hogy mindenki számára elérhető maradjon az üzemanyag. Mint mondta, az üzemanyagár stabilizálása érdekében a szerb állam lemond a teljes jövedéki adó húsz százalékáról. Kitért arra is, hogy Amerika már betiltotta az orosz kőolaj importját, ám ezt könnyen megtehette, hiszen a szükségletek mindössze 3,5 százalékát fedte le az orosz behozatal. Szerdán viszont az Európai Unió is hozhat hasonló döntést, noha az uniós országok ezzel kapcsolatos véleménye eltér, hiszen például Németország is főként orosz behozatallal fedezi energiaszükségletét. Egyetértését fejezte ki Olaf Scholz német kancellárral, aki szerint diverzifikálni kell az energiaforrásokat, ehhez azonban sok időre van szükség.
Aleksandar Vucic szerdán egy televíziós beszélgetésben azt is közölte, hogy az ország vezetése előkészített egy határozatot a harmadik országból érkező kőolaj vámmentességéről. Ez akkor lép életbe, ha Szerbia nem tudna már Oroszországból kőolajat importálni – tette hozzá. Az európai uniós tagságra törekvő Szerbiát történelmi, kulturális és vallási kapocs fűzi Oroszországhoz, így Belgrád nem vezetett be szankciókat Moszkva ellen, noha elítélte az orosz inváziót Ukrajnában.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Délmagyarország/Török János)
