A koncesszióért felelős miniszter bejelentette: a Themis magántőkealap vezette konzorcium nyerte meg az autópályák építésének és karbantartásának koncessziós jogát a következő 35 évre. Az eljárás mindenben megfelel az uniós előírásoknak, egységes kiírás vonatkozik az új szakaszok építésére és karbantartásra. Az új építéseknek 317 kilométer hosszan 2032-ig kell megvalósulnia, a sávbővítéseknek 265 kilométer hosszan, az első tíz év alatt kell elkészülnie. A miniszter ezek között említette az M1-es bicskei, komáromi, tatabányai, illetve az M7-es székesfehérvári, balatonvilágosi szakaszait, az M3-as gödöllői, bagi, gyöngyösi, hatvani, kerekharaszti részeit, az M3-ast a keleti határig, és az M85-ös egyes részeit. Az üzemeltetés-fenntartás a koncessziós időszak teljes 35 évében 1044 kilométer szakaszon valósul meg a szerződés szerint, valamennyi útszakasz munkálatai a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásokhoz tartozik – közölte.
A projekt pénzügyi modelljéről elmondta, hogy az állam rendelkezésre állási díjat fizet, 35 év alatt fizeti ki a karbantartás-építés teljes összegét. A koncesszornak saját költségére kell felvennie a projekt megvalósításához szükséges hitelt.
Ismertette, hogy az állam által beszedett útdíjaknak fedezniük kell a 35 év alatt a teljes rendelkezésre állást.
Elmondta, az állam rendelkezésére álló bevételek fedezni fogják a koncesszió költségét, a magyar állam az útdíjbeszedéssel kapcsolatos jogokat nem engedi át.
A rendelkezésre állási díj összege a koncesszió szerint egy évre és egy kilométerre vetítve 96,2 millió forint. A meglévő autópályák végig állami tulajdonban maradnak, ahogy az újonnan építettek is
– jelezte Rogán Antal.
A háttérbeszélgetésen Biró Marcell, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke elmondta,
az állam szempontjából rendkívül kedvezőtlen koncessziós szerződéseket kötöttek a 2010 előtti kormányok az M5-ös és az M6-os autópályák esetében a szerződések jogi és pénzügyi szakértői vizsgálata alapján, a Koncessziós Tanács ezért a kormánynak ezek egyes részeinek újratárgyalását javasolja.
Kiemelte, a hatóságon belül működő Koncessziós Tanács értékelte az 1994 és 2008 között kötött koncessziós szerződéseket. Megállapították: a koncessziós szerződések pénzügyi modelljei egyáltalán nem felelnek meg a nemzetközi gyakorlatnak, az állam számára kedvezőtlen rendelkezések komoly terhet rónak a költségvetésre.
Számításaik szerint több száz milliárd forint takarítható meg az újratárgyalással.
Kitért arra is, hogy a koncessziós időszakok végéig, az euró–forint árfolyam eddigi alakulásával számolva, várhatóan több mint 880 milliárd forint többletkiadást okozna az államnak az, hogy az állam által a koncesszoroknak a koncessziós időszak végéig fizetendő rendelkezésre állási díj (RÁD) túlnyomórészt euró- és nem forintalapú, és az ebből eredő árfolyamkockázatot kizárólag az állam viseli.
