Négyhavi mélyponton a búza ára

A háború egyik hatása az volt, hogy miután a két hadviselő fél egyaránt komoly exportőr, magasba szökött a gabona ára. Mostanra azonban úgy tűnik, más termelők pótolják a kieső mennyiséget.

20210629 Szeged Megkezdődött az őszi búza aratása, illusztráció Fotó: Török János TJ Délmagyarország Fotó: Török János

Mindez azt jelenti, hogy 

harminc-negyven éve a világ megvolt orosz és ukrán búza nélkül, sőt még el is kellett látnia részben a két országot. 

Azóta ugyan jócskán nőtt az emberiség száma, de úgy tűnik, hogy ez a helyzet most is elő tud állni, hisz bőven vannak országok, ahol növelhető a termőterület, esetleg más termények rovására. Az egyik ilyen terület Argentína, amely a XIX. század végén és a XX. század elején a világ vezető búzaexportőre volt, mellette az Amerikai Egyesült Államok és Kanada, ahol ugyancsak nagy a termőterület és igen hatékony a gazdálkodás.

Úgy tűnik, hogy a folyamat már zajlik, ezt jelzi az ár csökkenése. Felvetődik persze a kérdés, hogy ha a folyamat tartós, akkor láthatjuk-e ezt az élelmiszerárakban, a lisztet tartalmazó feldolgozott termékek esetében. Rövid távon rontja a helyzetet, hogy a késztermék árát jelentősen növeli a magas energiaköltség, emellett a hazai árak tekintetében a forint utóbbi időben tapasztalt leértékelődése is szerepet játszik, különösen a dollárhoz képest. Rövid távon így csak az áremelkedését megszűnését várhatjuk az élelmiszereknél, ha viszont tartósan a háború előtti szintre térne vissza a búza ára, 

akár vissza is vehetnek a kereskedők a túlzottan magasra emelt fogyasztói árakból.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Török János)