időjárás 26°C Huba 2022. augusztus 19.
logo

Négyhavi mélyponton a búza ára

Fellegi Tamás Péter
2022.06.30. 07:40
Négyhavi mélyponton a búza ára

A háború egyik hatása az volt, hogy miután a két hadviselő fél egyaránt komoly exportőr, magasba szökött a gabona ára. Mostanra azonban úgy tűnik, más termelők pótolják a kieső mennyiséget.

Az orosz–ukrán háború leginkább két termékcsoport árát növelte meg: az energiáét és az élelmiszerekét. Az árak már korábban is emelkedtek, leginkább a világjárvány okozta zavarok miatt, február végén azonban szinte kilőttek. A búza legfőbb piaca a chicagói árutőzsde, a világpiaci ár lényegé­ben ott alakul ki, és már nincsenek nagy földrajzi eltérések az árban, mivel alapvetően a termény könnyen szállítható akár a kontinensek között is.

A chicagói tőzsdei ár éveken át a négyszáz–hatszáz dolláros sávban mozgott, 2020 végén azonban emelkedésnek indult, és 2021 végére már 750–800 dollár között kereskedtek vele. Február végén, a háború kitörését követően aztán két hét alatt 1300 dollár fölé szaladt fel az ár, miután az orosz búza kivitelét a szankciók, az ukránét maga a háború nehezítette. Úgy tűnt, hogy a két nagy exportőr ország kiesése drámai hiányhoz fog vezetni, ráadásul egy másik nagy termelő, India is visszafogta exportját átmenetileg, miután szárazság pusztított az országban.

Az árrobbanást kisebb korrekció követte 1000-1100 dollárig, majd májusban még egyszer felszaladt az ár a korábbi csúcs közelébe. Onnan azonban megint csökkenni kezdett, a folyamat azóta is tart, az ár nem sokkal kilencszáz dollár fölött tartózkodik. Ez még ugyan nem kevés, de már nem sokkal több, mint a háború előtti szint. Jogosan merül fel a kérdés, hogy 

hogy csökkenhet az ár, amikor a háború változatlan hevességgel dúl, a részt vevő felek búzaexportja pedig akadozik.

A kérdés megválaszolásához érdemes időben néhány évtizedet visszamenni, mégpedig a Szovjetunió időszakába, illetve a közvetlenül a felbomlása utáni évekbe. A Szovjetunió, annak ellenére, hogy rengeteg kiváló termőföld állt rendelkezésre, képtelen volt még az önellátásra is, ezért hatalmas búzaimportra szorult. Ennek oka a kommunista gazdaság rendkívül mérsékelt hatékonysága, ami a mezőgazdaságban is jelentkezett. A kommunizmus bukása után pár évig még Oroszország és Ukrajna egyaránt búzaimportőr maradt, azonban fokozatosan megkezdődött a földek hatékony megművelése, aminek következtében a két ország a vezető exportőrök közé került.

Mindez azt jelenti, hogy 

harminc-negyven éve a világ megvolt orosz és ukrán búza nélkül, sőt még el is kellett látnia részben a két országot. 

Azóta ugyan jócskán nőtt az emberiség száma, de úgy tűnik, hogy ez a helyzet most is elő tud állni, hisz bőven vannak országok, ahol növelhető a termőterület, esetleg más termények rovására. Az egyik ilyen terület Argentína, amely a XIX. század végén és a XX. század elején a világ vezető búzaexportőre volt, mellette az Amerikai Egyesült Államok és Kanada, ahol ugyancsak nagy a termőterület és igen hatékony a gazdálkodás.

Úgy tűnik, hogy a folyamat már zajlik, ezt jelzi az ár csökkenése. Felvetődik persze a kérdés, hogy ha a folyamat tartós, akkor láthatjuk-e ezt az élelmiszerárakban, a lisztet tartalmazó feldolgozott termékek esetében. Rövid távon rontja a helyzetet, hogy a késztermék árát jelentősen növeli a magas energiaköltség, emellett a hazai árak tekintetében a forint utóbbi időben tapasztalt leértékelődése is szerepet játszik, különösen a dollárhoz képest. Rövid távon így csak az áremelkedését megszűnését várhatjuk az élelmiszereknél, ha viszont tartósan a háború előtti szintre térne vissza a búza ára, 

akár vissza is vehetnek a kereskedők a túlzottan magasra emelt fogyasztói árakból.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Török János)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.