– Brüsszel új energetikai mantrája szerint a zöldtechnológiák nemcsak a klímaváltozástól, de az orosz energiafüggőségtől is megmentenek majd minket. Az elképzelés teljesüléséhez azonban három olyan problémát is meg kellene oldani, amelyekre egyelőre nincs válaszunk – mondta Hortay Olivér a közösségi oldalán megosztott bejegyzésében. A Századvég energetikai üzletágának vezetője jelezte: az első kihívást az energiafix radikális átalakítása jelenti. Azaz: milyen forrásból jutunk energiához?
– Az elképzelés megvalósításához nemcsak napelemek és szélerőművek telepítésére, hanem a háztartások fűtési rendszereinek, az iparvállalatok technológiai folyamatainak és a közlekedési eszközöknek tömeges cseréjére is szükség lenne. Az Európai Unió az elmúlt húsz évben rendkívüli erőfeszítések árán is csupán tizenöt százalékra tudta feltornázni a megújulók arányát, és a jelenlegi 73 százalékos szén-, olaj- és gázfelhasználás ledolgozása aligha megy egyik napról a másikra, és nem is lesz olcsó – magyarázta a szakértő.
– Különösen úgy, hogy a megújuló arány növekedésével a költségek is emelkednek. A háztartások fűtési rendszereinek átalakítása szintén időigényes folyamat. A tapasztalatok alapján a leghatékonyabb támogatási programokkal is évente a lakásállomány három százaléka újítható meg – ismertette.
Hortay Olivér szerint az ipari folyamatok egy részében pedig nincs olyan technológia, amely reális alternatívát kínálna. A probléma tehát rövid távon egyszerűen nem oldható meg. A második kihívás az ellátásbiztonság fenntartása.
– Az áram csak korlátozottan tárolható, a megújulók termelése pedig kiszámíthatatlan, így a nap és szélerőművek építésével párhuzamosan szabályozható gázerőműveket is fejleszteni kell. Ez az oka, hogy a megújulók terjedése mellett az elmúlt húsz évben a gázfelhasználás is növekedett az unióban. Az új német kormány a háború előtti programjában még új gázerőművek építésével kalkulált – mondta az üzletágvezető. Hortay Olivér kiemelte, hogy a háború kirobbanásával azonban a helyzet megváltozott. Brüsszel és Németország a lehető legrövidebb idő alatt teljesen ki szeretné vezetni az orosz gázimportot. Az azonban egyelőre nem világos, hogy mivel fogják működtetni azokat az erőműveket, amelyek az ellátásbiztonságot garantálják.
– Más szóval, ha nem változtatnak az álláspontjukon, több tagállamban jelentős áramkimaradásokkal kell majd szembesülni – tette hozzá.
– Végül, a harmadik nehézséget a zöldtechnológiák nyersanyagigénye jelenti. Egy elektromos autó előállításához például nyolcszor annyi ritkaföldfém kell, mint egy hagyományos gépjárműhöz és ugyanez igaz a hidrogénalapú megoldásokra is. Az európai fémgyártók szövetsége úgy becsüli, hogy az unió új törekvései a közösség ritkaföldfém-igényét a jelenlegi 26-szorosára, a lítiumigényét 35-szörösére, nikkeligényét pedig több mint kétszeresére emeli. Ezeket a nyersanyagokat jelenleg Kínából, Afrikából és Oroszországból importáljuk. Az előrejelzések szerint a következő években globális kínálathiányra kell készülni belőlük – magyarázta a szakértő.
Hortay Olivér elmondta azt is, hogy a napelemek több mint kilencven százalékát szintén Kína állítja elő, így a zöldtechnológiákra való áttéréssel az unió egyik függőségét – rendkívül drágán – egy másik függőségre cseréli le, feltéve, ha lesz hozzá elég alapanyaga.
– A tanulság tehát, hogy bár a zöldtechnológiák fontos részét képzik majd a jövő energiarendszerének, az orosz függőség problémáját rövid távon nem tudják megoldani. Azok a döntéshozók, akik erre hivatkozva vezetnének be gázembargót, veszélyeztetik Európa ellátását. A jelenlegi helyzetben a tévedés olyan luxus, melyet nem engedhetünk meg magunknak – tette hozzá.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád)
