Európában a magyar rezsiárakat irigylik

Nyugat-Európában a gáz akár kilencszer, az áram pedig ötször drágább is lehet annál, mint amennyit mi fizetünk. Budapest változatlanul a kontinens egyik legolcsóbb fővárosa. Egyedül Szerbiában került némiképp kevesebbe egy kilowattóra villamos energia.

A VaasaETT egy globális energetikai tanácsadó cég, amely összetett végfelhasználói piaci kérdésekre szakosodott. Elemzésében az egyes országok szolgáltatóinak és szabályozó hatóságainak adatait felhasználva gyűjtötte össze a végfelhasználói árinformációkat. A vizsgált fogyasztók a fővárosok átlagfogyasztói, vagyis az egyes fővárosokra jellemző átlagos fogyasztási mennyiséggel és jellemzőkkel rendelkező fogyasztók.Júniusban a svédek fizettek legtöbbet egy egységnyi gázért, Stockholmban 23,78 eurócentet kértek el egy kilowattórányi gázenergiáért. Ez négyszáz forintos euróárfolyammal kalkulálva mintegy 95 forint. A második legdrágább Amszterdam (23,19 eurócent), a harmadik Koppenhága (20,27 eurócent).Budapesten ugyanez 2,68 eurócent, kevesebb mint 11 forint. Vagyis nyolcszor-kilencszer alacsonyabb, mint az észak-európai fővárosokban.Májusban egyébként Amszterdam vezette a gáz árlistáját 26,85 eurócenttel. Stockholm a második volt 22,89 eurócentes díjszabással. Budapesten 2,75 eurócentet kértek egy kilowattnyi gázenergiáért. Az ehhez képesti csekély árváltozást az euró–forint árfolyam változása okozta.

A rezsicsökkentett ár minden magyar családnak biztosított a lakossági átlagfogyasztásig: ez egy magyar háztartásnak havi 181 101 forint, éves szinten 2 174 829 forint megtakarítást jelent – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ, miután megjelentek a rezsicsökkentés új szabályai.Berlinben a budapesti árszint több mint ötszörösébe kerül a gáz. Béccsel összevetve még látványosabb a különbség: majdnem hétszeres a szorzó. A régiót tekintve is erős a magyar fölény. Prágával szemben majdnem hatszoros, Bukaresttel csaknem 2,5-szeres, Varsóval és Pozsonnyal szemben pedig kétszeres a magyar főváros árelőnye.

Júniusban az olaszok hozták össze a legdrágább áramárat, Rómában 51,31 eurócentbe került egy kilowattóra. Ez meghaladja a 206 forintot. Londonban hasonló összeget, 50,67 eurócentet számoltak fel, Koppenhágában 48,61 eurócentet.Ehhez képest Budapesten 9,92 eurócentet fizetett a végfelhasználó kilowattóránként, ami átváltva mintegy 39 forint. Tehát bő ötször kedvezőbb a fogyasztói ár itthon, mint Nyugat-Európában.Egyedül Belgrád tudott alámenni a budapesti árnak a maga 8,1 eurócentes díjszabásával. Ugyanakkor az osztrák fővárosban 45,73 eurócentes átlagár volt júniusban (mintegy 183 forint), szintén majdnem ötszöröse a magyarénak. Prágában 40,4, Berlinben 39,77, Brüsszelben 35,05 eurócentet számítottak fel a szolgáltatók: ezek három-négyszeres felárak.

Némiképp kedvezőbb a helyzet Közép-Európában.A pozsonyi 19,03 eurócent csak a kétszerese a budapesti áramárnak, és Varsó (18,1 eurócent) is ehhez közelít. Bukarestben 16,17 eurócentet, átszámítva 65 forintot kértek el egy kilowattóráért, Zágrábban 14,76 eurócentet, nagyjából hatvan forintot.

Májusban a villamos energia terén London vezetett 49,75 eurócenttel. A drágasági dobogó második fokára Róma (49,32), a harmadikra Koppenhága (48,71) állhatott fel. Magyarországon a tavasz végén 10,17 eurócentes árral kalkulálhattak a fogyasztók, az ehhez képesti minimális áresést – ahogyan a gáz esetében is – az euró–forint árfolyam változása okozta.

Az eredeti cikk IDE kattintva olvasható.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)