A magyar nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéből (GDP) 3,9 százalékkal részesedett a mezőgazdaság, míg 2020-ban 4,1 százalékkal. 2021-ben a GDP 7,1 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 3,6, az ipar 1,9, az építőipar 0,7 százalékponttal járult hozzá, miközben a mezőgazdaság 0,1 százalékponttal mérsékelte a GDP volumennövekedését, miután hozzáadott értéke három százalékkal csökkent.
Az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátási értékéről egyelőre csak becslések állnak rendelkezésre, amelyek szerint az előző évinél 7,1 százalékkal több, 444 milliárd euró volt. Ez alapján Magyarország az unió mezőgazdasági kibocsátásának 2,1 százalékát adta, akárcsak 2020-ban.
A növénytermesztési ágazat legtöbb termékcsoportjának termelése a szélsőséges időjárás és a betakarított szántóföldi terület zsugorodása miatt csökkent, kivéve a búzát, az árpát, a napraforgót, az almát és a körtét. A legfontosabb gabonanövények közül a búza termesztése 4,1 százalékkal bővült, a kukoricáé 25 százalékkal visszaesett.
Az élő állat és az állati termék teljes termelési volumene az állategészségügyi vészhelyzetek – afrikai sertéspestis, madárinfluenza – előfordulása ellenére nőtt. Gabonából csaknem 2,3 millió hektáron 13,7 millió tonna termést takarítottak be, 12 százalékkal kevesebbet, mint 2020-ban.
A főbb gabonák közül kukoricából 6,3 millió tonnát, az előző évinél 25 százalékkal kevesebbet, búzából 3,8 százalékkal többet, 5,3 millió tonnát takarítottak be. Az árpa mennyisége (1,7 millió tonna) az előző évhez képest 14 százalékkal nőtt. Napraforgóból az előző évinél 3,7 százalékkal többet, közel 1,8 millió tonnát takarítottak be, repcéből 722 ezer tonnát, 18 százalékkal kevesebbet az előző évinél.