Miközben az aszály miatt jelentős kapacitások maradtak kihasználatlanok a hazai hűtő- és konzerviparban, a háborús inflációtól való félelem fokozott keresletet generál az élelmiszerpiacon.
– A háború okozta bespájzolási kényszer érezhetően fokozza a keresletet, az aszály miatt azonban sajnos nem tudunk élni ezzel a lehetőséggel – fogalmazott a szövetség elnöke.
Elmondta, a háború az ágazat életében is drámai változásokat hozott. Az energiaárak drasztikus emelkedése komoly költségnövekményhez vezetett, főként a hűtőipar esetében. Míg korábban egy fagyasztott termék költségének 8-10 százalékát tette ki az energia, a gáz és áram árának három-ötszörös emelkedése óta már megbecsülni sem könnyű ezt az arányt. – Ha csak emiatt kell árat emelnünk, már egy ijesztő számot kapunk – mutatott rá Sebesta Péter. Az energia azonban csupán az egyetlen – noha a legdrágább – tényező a termelési láncban. A szakember szerint jelenleg nincs olyan költségeleme az ágazatnak, ami ne két számjegyű dráguláson ment volna keresztül az elmúlt hónapokban. A nyersanyag ára is nagyot nőtt, ezt azonban a feldolgozók maguk vállalták. A háború ugyanis épp akkor tört ki, amikor a termeltetési szerződéseket készítették elő, a gabonapiaci árrobbanás miatt pedig félő volt, hogy a gazdák egy része a jóval jövedelmezőbb takarmánykukorica- vagy napraforgó-termesztést választja például a zöldborsó helyett. – Ha azt akartuk, hogy az idén is legyen alapanyag, amit feldolgozhatunk, lépnünk kellett. Ahhoz hogy megtartsuk a vetésterületet, jelentős nyersanyag-áremelést kellett elfogadnunk – magyarázta Sebesta Péter.
A kész termékek esetében tehát elkerülhetetlen az árak emelése, ami végső soron a fogyasztásra is hatással lesz. A szakember szerint egyelőre nehéz lenne megbecsülni, hogy a drágulás miatt mely termékekből és milyen mértékben vásárolnak majd kevesebbet a fogyasztók itthon és külföldön egyaránt.
– Éves szerződéseink vannak, ezért igazán akkor fogjuk majd látni a piaci átrendeződés hatásait, amikor a jelenlegi szerződések kifutnak – jegyezte meg az elnök. Majd hozzátette: vannak már olyan jelek a piacon, amelyek aggodalomra adnak okot. Ilyen például az, hogy egyes kiskereskedelmi láncok a korábbi mennyiséghez képest 15-20 százalékkal kevesebb árura kötnek szerződést, mivel várakozásaik szerint a magasabb árak ennyivel csökkentik majd a keresletet.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!