Nincs veszélyben hazánk zöldtőkéje

– Rendkívüli intézkedések léptek életbe a napokban a fakitermelés területén. Miért volt szükség a sokak nemtetszését kiváltó könnyítések bevezetésére? 
– Az elhúzódó orosz–ukrán háború és a brüsszeli szankciók miatt energiaválság alakult ki Európában. Brüsszel is elismerte, hogy nincs elég gáz, a gázfogyasztás csökkentésére kéri a tagállamokat. Egész Európa próbál a gáz helyett más tüzelési módokat találni. Magyarországon is energia-vészhelyzet van érvényben, és rendkívüli intézkedések szükségesek a magyar családok biztonságos energiaellátása érdekében. Ezért meg kell teremteni azt a lehetőséget is, hogy ahol lehet, gáz helyett fával fűtsenek a családok. Az erdőgazdálkodás fontos része az energia-vészhelyzet megoldásának, ezért a kormány a tűzifa biztosítására enyhítette a fakitermelés szabályait. 

Azt azonban le kell szögezni, hogy az említett kormányrendelet kizárólag vészhelyzet esetére készült. A fakitermelésre vonatkozó rendkívüli szabályok akkor lépnek életbe, ha az energiakrízis eljut arra a szintre, amikor a lakossági és közületi tűzifaigényt már nem tudjuk a korábban tervezett fakitermeléssel biztosítani. Amennyiben ilyen vészhelyzet nem következik be, a hazai erdőgazdálkodás – benne a fakitermelés – az eredeti 2022-es tervek szerint zajlik.

– A természetvédelmi szervezetek által leginkább támadott pontja a rendeletnek az, hogy csökken a fakitermelésre vonatkozó tilalmi időszak. Mi indokolta ezt a lépést? 
– Azzal, hogy az aszály miatti kemény talajon már augusztusban megkezdődhet a faanyag szállítása, egy-két hetet nyerhetünk. Az intézkedés emellett lehetőséget nyújt arra is, hogy az enyhe telek miatt puha, nem terhelhető talajt az eredetileg előirányzott időszakban jobban kíméljék a gazdálkodók.
További engedményeket is tettünk az erdőgazdálkodóknak. Megteremtettük a lehetőségét annak, hogy az akácosok esetében a védett területeken elhalasszák a területek mesterséges felújítását. Ezáltal a társaságok könnyebben hozzá tudnak jutni az akáctűzifához. Ez azt jelenti, hogy az akácosok természetes módon ­megújíthatók, ezeken a területeken átmenetileg újra akácerdők növekednek. Ugyancsak az ültetvényszerű akácosok kitermelését segíti, hogy csökkenthető a vágásérettségi kor, vagyis például negyven helyett harminc év után már termelhető az akác.

– Mekkora lehet az a famennyiség, amit ebben a szezonban kivághatnak tűzifának?

– Az idén csak az állami erdőgazdaságok még mintegy 1,3 millió köbméter tűzifa kitermelésére rendelkeznek engedéllyel, amely a veszélyhelyzeti intézkedéseknek köszönhetően megfelelő hatósági kontroll mellett az erdők károsításának veszélye nélkül növelhető.

Magyarországon a faanyag a legfontosabb újratermelhető nyersanyagunk, és a magyar erdőkben fenntartható erdőgazdálkodást folytatunk. Ez azt jelenti, hogy évtizedek óta kevesebb fát hasznosítunk, mint amennyit az erdők teremnek, így jelentős tartalékokat sikerült biztosítani. Az erdőgazdálkodás tervszerű tevékenység, ezért a mennyiségek átcsoportosíthatók, így több százezer köbméternyi faanyagot tehetünk szükség esetére elérhetővé úgy, hogy magát az erdőt mint Magyarország zöldtőkéjét semmiképpen sem veszélyeztetjük.

– Mekkora keresletre számítanak az őszi hónapokban? 
– Az energiaellátási problémák folyamatosan növelik a tűzifa iránti keresletet, a lakosság egy része igyekszik tartalékolni a tüzelőből. A háborús helyzet miatt sokan attól tartanak, hogy nem áll majd rendelkezésre elegendő gáz, ezért azok is próbálnak alternatív fűtési lehetőség után nézni, akik korábban csak gázzal fűtöttek. Ha az energiakrízis ősszel sem rendeződik, a tűzifa iránti kereslet sem fog csökkenni.

– A baloldali politikusok máris a hazai erdők teljes felszámolását vizio­nálják. Valóban veszélyben van az erdőállomány? 
– Természetesen erről szó sincs, nem csökken az erdők területe és semmiféle erdőirtásról nincs szó, ezek szokásos baloldali hazugságok. Ráadásul igen álságosak azután, hogy a baloldal hónapok óta arról beszél, hogy el kellene zárni a magyar lakosság előtt az orosz gázcsapokat, nem törődve azzal, hogy akkor mivel fűtsenek a családok.

Az új, veszélyhelyzeti kormányrendelet nem utasításokat, hanem lehetőségeket tartalmaz, amelyek alkalmazását továbbra is független hatóság ellenőrzi. Védett területeken a természetvédelmi hatóság is vizsgálódhat, így az erdők természeti értékei nem sérülhetnek. 

Az erdő- és a természetvédelmi törvény alapvető rendelkezései változatlanok, így az erdők területe és természetességi állapota továbbra sem csökkenhet.
 

Évtizedek óta kevesebb fát hasznosítunk, mint amennyit az erdők teremnek, így jelentős tartalékokkal rendelkezünk.                                                        Fotó: Fekete István/AM

– Rövid távon sem tartja tehát elképzelhetőnek, hogy a jelentősen megnőtt tűzifaigény miatt csökkenjen a hazai erdőállomány?
– Amint a korábbiakból is következik, ez elképzelhetetlen. A magyar erdők folyamatosan növekednek, köszönhetően a hazai erdőgazdálkodás fenntartható gyakorlatának és annak, hogy hazánkban Európa egyik legnagyobb erdőtelepítési és fásítási programja zajlik: két év alatt 44 ezer hektár új erdő telepítésére adtunk támogatást. Sőt, akár még előnyünk is származhat a módosításból. Lehetővé válik, hogy több arra alkalmas állomány sarjról is felújítható legyen – ­szigorúan hatósági engedélyhez kötve. Mindez adott esetben rendkívül hasznos lehet, hiszen a fakitermelés után gyorsabban erdősül újra a terület.

– A kormány kiviteli tilalmat rendel el a tűzifára. Mit várnak az intézkedéstől?
– A háborús helyzet rendkívüli megoldásokat kíván, nekünk pedig az a kötelességünk, hogy minden esetben a magyar lakosság érdekeit tartsuk szem előtt. Ezért annak érdekében, hogy garantálni tudjuk honfitársaink tűzifaellátását – a gabonához hasonlóan –, bejelentési kötelezettséget vezettünk be az exportálni kívánt tüzelőanyag esetében. Nagyon fontos, hogy nem általános tilalomról, hanem a magyar emberek energiaszükségletét biztosító veszélyhelyzeti szabályozásról van szó. Az új rendelet értelmében a tűzifakivitelt végző szervezetek és magánszemélyek minden tervezett külföldi értékesítésről bejelentési kötelezettséggel tartoznak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felé. 

Ha úgy látjuk, hogy a magyar lakosság és a közületek ellátása érdekében szükség van az exportálni kívánt fára, akkor a kormány él a rendeletben biztosított elővásárlási jogával, és a kijelölt állami erdőgazdálkodón keresztül megvásárolja a mennyiséget, amit később szociális célokra vagy az állami és önkormányzati közfeladatok ellátásának zavartalan biztosítására használunk fel.

Minden mostani problémára, különösen az energiahiányra azonban az lenne a megnyugtató a megoldás, ha a háború véget érne, a béke helyreállna és Brüsszel nem az európai emberekre hárítaná a háború és a szankciók árát.

Borítókép: Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára (Fotó: Fekete István/AM)