Az Európát fenyegető energiaválság megoldására gyűltek össze a blokk energiaügyi miniszterei pénteken Brüsszelben. A vélemények azonban annyira eltérők, hogy kicsi a valószínűsége egy egységes álláspont kialakításának – írja a VG.
Az alaphangot még csütörtökön adta meg Alexander De Croo belga miniszterelnök, aki szerint az öreg kontinens az ipar leállásával és alapvető társadalmi elégedetlenséggel néz szembe az energiaválság miatt. A gáz ára körülbelül a nyolcszorosa az elmúlt években megszokottnak, a kereskedés volatilis, az aktuális politikai helyzet függvényében száguldoznak az árak – többnyire felfelé. A pénteki tanácskozáson döntés nem várható, viszont az elhangzottak nagyban befolyásolják majd Brüsszel intézkedéseit.
Kadri Simson, az EU energiaügyekért felelős biztosa közölte, hogy öt javaslatot terjesztenek a tagállamok elé. Simson hangsúlyozta, hogy a válság nem csupán az árakról, legalább ennyire az ellátásbiztonságról is szól.
Brüsszel azt tervezi, hogy felújítja Algériával a tárgyalásokat a gázszállításokról.
Anna Moskwa lengyel klímaügyi miniszter szerint a jelenlegi árak nem fogadhatóak el a tagállamok számára, így gyors reagálásra van szükség az üzleti szektor és a háztartások védelme érdekében. Eamon Ryan ír környezetvédelmi miniszter szintén minél gyorsabb uniós megoldást sürgetett, konkrét megoldási javaslatokat vár. Szerinte a legfontosabb kérdések közé tartozik, hogy az alacsony költségű villamosenergia-termelők árbevételét korlátozzák, a fosszilis tüzelőanyagokat felhasználó vállalatok fizessenek szolidaritási adót, továbbá vezessenek be keresletcsökkentő megoldásokat.
Nincs könnyű helyzetben Robert Habeck, a zöldpárti német gazdasági miniszter, aki a héten közölte – szembemenve pártja korábbi álláspontjával –, hogy a még üzemben lévő, ám bezárásra ítélt három német atomerőműből kettő jövő április után is készenlétben marad.
A ZDF által készített közvélemény-kutatás szerint a német választók kevesebb mint egyharmada támogatja a miniszter terveit.
Josef Síkela cseh ipari miniszter pár napon belül javaslatot vár Brüsszeltől, a végső megoldás pedig a hó végére kell hogy megszülessen. Christian Lindner német pénzügyminiszter továbbra is kardoskodik az olajársapka mellett, mondván, mindenképpen el kell kerülni, hogy Moszkva többletbevételekre tegyen szert a drága olajból.
Brüsszel tervei között egy, a gázra bevezetett ársapka is szerepel, amelyet a balti államok támogatnak, viszont több tagállam, például Németország, Ausztria és Csehország is ellenzi, így kevéssé valószínű, hogy bevezetik – idézi fel a VG.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte:
hogy ha kizárólag az orosz gázra vonatkozóan árkorlátozásokat vezetnek be, az értelemszerűen a gázszállítások azonnali leállításához vezet. Nem kell Nobel-díjasnak lenni, hogy ezt belássuk.
A szlovákok is elutasítják az ársapkát A német és a magyar mellett a szlovák kormány is elutasítja az orosz vezetékes földgáz importjára tervezett ársapkát – írja a Ma7.sk. A cikk szerint szlovák gazdasági minisztérium államtitkára, Karol Galek a brüsszeli miniszteri csúcsra menet közölte, Szlovákia sem támogatja az orosz vezetékes gáz importjára vonatkozó ársapka uniós bevezetését. – Szlovákia nem támogatja a magas árak megoldását, amelyek negatív hatással vannak a földgáz és az elektromos áram ellátásbiztonságára. Ebből a szempontból az ársapka ellen vagyunk, mert az orosz import leállásához vezetne és további negatív hatással járna az árakra és a gáz hozzáférhetőségére – jelentette ki Galek.
Borítókép: Anna Moskwa lengyel környezetvédelmi és klímaügyi miniszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter üdvözli egymást az Európai Unió energiaügyi miniszterei rendkívüli tanácskozásának kezdetén (Fotó: MTI/AP/Olivier Matthys)
