Több mint 700 javaslatot kapott szakmai oldalról Lázár János a körvonalazódó új beruházási törvényhez – erről az építési és beruházási miniszter munkájára rálátó források beszéltek a VG-nek. A tárcavezető az elmúlt hónapokban 27 építési szakmai szervezetet keresett fel és ült le a képviselőivel tárgyalni – írják.
Ennek kapcsán a lapnak az érintettek úgy fogalmaztak, hogy az új állami beruházásokról szóló törvényről egyfajta nemzeti konszenzus lehet. A javaslatok jelentős része ugyanis visszatükröződik abból a koncepcióból, amely lefekteti az új állami beruházási rendszer kereteit.
Ennek a dokumentumnak több verziója is kering informális csatornákon. A VG-hez egy szeptember közepén frissített, ötvenoldalas anyag jutott el, amelyről úgy tudjuk, hogy a koncepció hatodik, részletes változata. Ez még nem a konkrét törvénytervezet, a kodifikáció még csak most veszi kezdetét.
Ugyanakkor minden főbb paraméterét tartalmazza a leendő törvénynek. A VG információi szerint a jogszabály október közepén kerül az Országgyűlés elé, az elfogadását követően pedig 2023. január 1-jétől lép hatályba.
Miről szól az új beruházási törvény?
A jogszabály célja, hogy növelje az állami építési beruházások hatékonyságát, valamint erősítse a stabilitást és a kiszámíthatóságot a megvalósításoknál annak érdekében, hogy Magyarország a sikeres állami beruházások területén 2030-ra Európa élmezőnyébe kerüljön – magyarázza cikkében a VG.
A koncepció hozzáteszi, hogy az új törvény az országépítést szolgálja, az épített örökség védelmét és a polgári jó ízlést valósítja meg.
A filozófiai alapvetéseken túl a rendszer az állami beruházások alapvető szabályait is megállapítja a beruházások előkészítésétől a tervezésen és a kivitelezésen át az üzemeltetésig, illetve a fenntartásig. Deklaráltan a teljes életciklus-menedzsmentet kívánja elérni, amelyet a teljes költséghatékonyságra és az érték-haszon elemzési módszertanra épít. A szándék az, hogy közgazdasági és környezeti szempontból is fenntartható beruházások valósuljanak meg, ideértve a megújuló energia arányának növelését vagy az újrahasznosított építőanyagok használatát.