Alaposan átalakítja a gazdasági válság a hazai beruházások térképét és ütemezését. Két nagyon aktuális problémával kell szembenéznie a kormánynak: egyik az energiaárak emelkedése, ami miatt csak idén több mint ezermilliárd forint konszolidációra van szükség, a másik a kamatszint elszállása, ami szintén a kiadások visszafogását, átcsoportosítását igényli.
Csepreghy Nándor, az Építési és Beruházási Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettese a mai Portfólió Property Investment Fórumán ismertette, hogy mire készül az állam a beruházások terén a jelenlegi válságos időszakban.
Két feladatuk van az építési és a beruházási területen: egyrészt kezelni a meglévő portfóliót, a folyamatban lévő beruházásokat, másrészt meghatározni, hogy miként alakítják át az emelkedő árak a megrendelői oldal bizonytalansága mellett a beruházások ütemezését, úgy, hogy közben az építőiparnak is védőhálót biztosítsanak
– derül ki a konferenciáról készült összefoglaló közleményből.
A miniszterhelyettes kiemelte: Magyarország 2010 óta 23,5 ezer milliárd forint értékben valósított meg beruházásokat. Mára azonban elfogytak a beruházási források, amire reagálni szükséges. Egyebek mellett ezért is hozták létre az Építési és Beruházási Minisztériumot. Az állam időlegesen felfüggeszt, újratervez és szükség esetén újraindít bizonyos beruházásokat.
Az intézkedésekkel tízezermilliárd forintnyi fejlesztést kellett konszolidálni, a magyar állam ennek megfelelően 270 beruházást függesztett fel, 2100 milliárd forint értékben. Ezeket újratervezik, és 2025–2026-ban a tervek szerint újraindítják. A már elindult beruházások nem állnak le, ezek esetében 15-20 százalékos költségnövekedéssel kell számolni, amelyekre 750 milliárd forint pluszforrást terveztek be.
A feladatok megvalósítása érdekében a minisztériumban már készül az új építési törvény, amely várhatóan szeptember végén, október elején kerül az Országgyűlés elé. A jogszabályi keretek megalkotása során az elmúlt hónapokban egyeztettek a Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségével (ÉVOSZ), szakszervezetekkel, kamarákkal, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével (TÖOSZ), és olyan megoldásra törekedtek, amelynek eredőjeként kevesebb forrásból többet tudnak majd kihozni – idézi Csepreghy Nándort a közlemény.
A miniszterhelyettes elmondta, hogy négy fő kérdés volt, amelyeket rendezni kellett törvényi szinten: Milyen elvek mentén készíti elő az állam a beruházásokat? Hogyan tervezi meg ezeket? Miként választja ki a kivitelezői szereplőket? Ennek kapcsán Csepreghy Nándor megjegyezte: megszűnik az a gyakorlat, hogy egy projektnél csak egyetlen kivitelezői ajánlatot kérnek, mostantól legalább négy érvényes ajánlatnak kell érkeznie, és azok közül választanak. A negyedik kérdés pedig az, hogy milyen szerződéses lehetőségeket hagynak a kivitelezőknek az árváltozások kezelésére.
– A beruházási törvény elfogadása után szeretnénk az építésügy általános szabályait rendezni, az alapanyag-ellátási kérdések, illetve a szabályok kialakítása is ezek közé tartozik. A legfontosabb cél, hogy elérjük azt a 2030-as vállalást, hogy Magyarország a környezetében a legversenyképesebb legyen. Ebben kiemelten kezeljük a hazai építőipart, a szakma képviselőit, és kérünk egyben partnerséget a piactól – jegyezte meg az újonnan alapított Építési és Beruházási Minisztérium parlamenti államtitkára. Utalt az előadásában arra is, hogy nagyon fontos, mikor és milyen feltételek mellett tudunk megállapodni az Európai Bizottsággal a folyósítandó forrásokról.
A Liget Budapest projekt múltja, jelene és jövője
– Recessziós félelmek esetén jelentős értéke van a nagyszabású fejlesztéseknek, mint például a Liget Budapest projektnek. Az ilyen volumenű beruházásokhoz azonban három összetevőre van szükség: békére, világgazdasági konjunktúrára és a magyar gazdaság jó teljesítményére. Ilyen szerencsés együttállás utoljára a millennium időszakában volt, 2008 után azonban hét szűk esztendő következett, nem tudtak elindulni a tervezett projektek. Hat éve viszont megkezdődött a Városliget átalakítása, s akkor azt ígértük, hogy megújítjuk a teljes zöldfelületet, ami azóta megvalósult. Emellett célunk volt az is, hogy modern attrakciókat hozzunk létre, és helyreállítsuk a meglévő intézményeket az újak létrehozása mellett – hangsúlyozta előadásában Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója. – Ennek szellemében 2018-ban átadtuk a Szépművészeti Múzeumot, 2019-ben megnyitottuk az Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központot, majd 2020-ban a múzeum mélygarázsát, 2021-ben pedig a Komáromi Csillagerődöt vehette birtokba a nagyközönség. Végül 2022 januárjában megnyitott a Magyar Zene Háza, majd a Néprajzi Múzeum is. A parkberuházásokkal együtt sportpályával, botanikuskerttel, játszótérrel együtt a projekt elején vállalt prognózisok – miszerint a projekt felpozicionálja a környéket, milliós látogatószámot vonzva – mostanra megvalósultak. Ma már nemcsak többen, de több időt is töltenek a Városligetben, és a budapesti hotelberuházások több mint fele is a liget vonzáskörzetében valósul meg. A folytatásban az a fő cél, hogy megszülessen a párbeszéd, és az olyan új projektek, mint az új Nemzeti Galéria, a Petőfi Csarnok vagy a Városligeti Színház is megvalósulhassanak – utalt rá Gyorgyevics Benedek.
Borítókép: Csepreghy Nándor, az Építési és Beruházási Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettese (Fotó: Békés Megyei Hírlap/Für Henrik)
