Magyar Péter pártja manipulációs eszköz Brüsszel markában

Hiába nem tesz eleget Ukrajna a feltételeknek, Brüsszel nem enged abból, hogy a háborúban álló ország mihamarabb tagja legyen az Európai Uniónak. Az Ellenpont arra hívja fel a figyelmet, hogy Brüsszel a gyorsított csatlakozás ügyében a Magyar Péter vezette Tisza Pártra is számít, így nem véletlenül került be a párt elnöke mellé mellé az ukrán katonai vezetéssel kapcsolatokat ápoló bukott vezérkari főnök, Ruszin-Szendi Romulusz.

Magyar Péter és Ruszn-Szendi Romulusz Forrás: MW

A brüsszeli balliberális csoport továbbra is napirenden tartja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását, mindezt annak ellenére, hogy Kijev semmilyen előrelépést sem tett a csatlakozási feltételek teljesítése felé – írja az Ellenpont. 

Ruszin-Szendi Romulusz és Valerij Zaluzsnij volt ukrán vezérkari főnök (Fotó: Ellenpont)

A portál felidézi, hogy bár 2022-ben az Európai Bizottság hét konkrét feltételt szabott Kijevnek – az alkotmánybírósági és bírósági reformtól kezdve a korrupció- és pénzmosás elleni fellépésen át egészen a kisebbségi jogok biztosításáig –, ezek a pontok három év alatt azonban legfeljebb részlegesen teljesültek, több esetben pedig visszalépés történt. 

Ennek ellenére az Európai Unió balliberális csoportosulásai kifejzetten támogatják Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását. A Tisza Pártot is soraiban tudó Európai Néppárt már tavasszal aláírásgyűjtést szervezett, ezzel támogatva Kijev gyorsított integrációját. 

Magyar Péterre tehát értelemszerűen számítanak a brüsszeli vezetők, hogy esetleges választási győzelme esetén támogatni fogja Ukrajna gyorsított csatlakozását.

Az ukránokkal való jó viszonyt megalapozza Ruszin-Szendi Romulusz egykori vezérkari főnök bevallott jó kapcsolata az ukrán vezérkari főnökkel, illetve Magyar Péter kapcsolatrendszere, amely körbe olyan ügynöknek minősített, illetve gyanús személyek tartoznak, mint az ukrán identitású Tseber Roland Ivanovics és Skirjak Krisztián.

Brüsszel szerint a korrupcióval átitatott Ukrajna a jogállamot védi

A cikk kitér arra, hogy Ukrajnában a jogállamiság helyzete különösen aggasztó. A legutóbbi, 2024. októberi, bővítési jelentések szerint Ukrajna egyre inkább lemarad más tagjelölt országokhoz képest, és a kulcsfontosságú területeken elért haladás minimális. 

Az Európai Bizottság jelentései ismétlődő ajánlásokat tartalmaznak, amelyeket Ukrajna nem hajtott végre.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Európai Politikai Közösség (EPK) 7. csúcstalálkozójára érkezik Koppenhágában 2025. október 2-án (Fotó: MTI/EPA/Ritzau/Ida Marie Odgaard

Ugyanakor Ukrajna éllovas a korrupciót tekintve is. Az Ellenpont felidézi, hogy 2023-ban korrupciós vádak miatt letartóztatták az ukrán Legfelsőbb Bíróság elnökét, miközben a kormány éppen azon dolgozott, hogy saját felügyelete alá vonja a bírók feddhetetlenségét ellenőrző Integritási Tanácsot. Itt azonban nem állt meg a kormányzati hatáskörbővítés: 2025 júliusában Zelenszkij elnök ratifikálta az ukrán korrupcióellenes hivatal (NABU) függetlenségét megnyirbáló jogszabályt, amelyet még Brüsszelben sem néztek jó szemmel. Minthogy 

Ukrajna Európa egyik legkorruptabb országa jelenleg is, a korrupcióellenes hatóság kiüresítése óriási nemzetközi botrányt robbantott ki. 

A nyomásnak engedve néhány nappal később aztán maga az elnök nyújtott be egy javaslatot a NABU függetlenségének helyreállítására. Az eset azonban jól példázza, hogy a kormányzatnak vannak problémái a korrupcióellenes küzdelemmel.

Az átláthatóságot tovább gyengíti az új törvény, amely nyolcéves börtönbüntetéssel fenyegeti azokat, akik nyilvánosságra hoznák az állami nyilvántartásokban szereplő információkat. 

A korrupciós jogszabályok lazítása azért különösen aggasztó, mert, a Transparency International koruppciós indexe szerint Ukrajna lenne az EU legkorruptabb tagállama, ha csatlakozna. A Transparency értékelése szerint Ukrajna 35 pontot ért el a 100-ból, és ezzel a 105. helyezést érte el a 180 országból. Európából ennél rosszabb eredményt csak Oroszország és Fehéroroszország ért el.

Ennek oka, hogy Ukrajnában sorjáznak a háború alatt is a korrupciós botrányok. Legutóbb Rusztem Umerov, Ukrajna védelmi minisztere ellen indított vizsgálatot az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal, mely azzal vádolta meg Umerovot, hogy törvénytelenül járt el, amikor háttérbe szorította az általa sokat kritizált Védelmi Beszerzési Ügynökség (DPA) vezetőjét, akinek szerződését nem hajlandó megújítani. A DPA-t azzal bízta meg az ukrán kormány, hogy vezessen be nagyobb elszámoltathatóságot a fegyvervásárlások terén. A szervezet vezetőjének, Maryna Bezrukova megbízását a szervezet felügyelő bizottsága egyhangúlag meghosszabbította, azonban Umerov felülírta a döntésüket.

Lábbal tiport kisebbségi jogok 

A kárpátaljai magyar közösség helyzete évek óta az ukrán jogalkotás egyik neuralgikus pontja. A 2012-es nyelvtörvény még lehetővé tette a kétnyelvűséget, a kisebbségek nyelvének használatát ott, ahol arányuk meghaladta a tíz százalékot, de a 2017-es oktatási, majd a 2019-es államnyelvi törvény lényegében kiszorította a kisebbségi nyelveket az oktatásból, a hivatalos ügyintézésből és a közszolgáltatásokból. A magyar, a román és a ruszin kisebbség anyanyelvhasználatát a Velencei Bizottság is kritikával illette, megállapítva, hogy az ukrán szabályozás több ponton sérti az európai kisebbségvédelmi normákat.

Bár 2023 decemberében Kijev részben enyhített a szabályokon, ezek a változtatások nem állították vissza a 2014 előtti helyzetet. A magánintézményekben ugyan szabadabban választható a tanítás nyelve, de az állami oktatásban és a közigazgatásban továbbra is kizárólag az ukrán használható.

A cikk rámutat: a kárpátaljai magyar közösséget érő fizikai atrocitások sem múltak el: magyar szobrokat rongáltak meg, a KMKSZ székházát felgyújtották, és a munkácsi turulemlékművet is eltávolították, de emlékezetes eset a palágykomoróci görögkatolikus templomban történt a gyújtogatás, amelynek elkövetői „magyarok, takarodjatok!” üzenetet hagytak. 

Ugyanakkor a kényszersorozások is zajlanak Kárpátalján: hatalmas botrányt kavart, hogy a kényszersorozás során elszenvedett sérülései következtében elhunyt Sebestyén József esete, akinek ügyét igyekeztek eltussolni az ukrán hatóságok. 

Sebestyén Józsefet halálra verték (Forrás: Ellenpont)

Az Ellenpont arra is rámutat, hogy az uniós csatlakozás egyik legfontosabb feltétele, hogy az országot évtizedek óta uraló oligarchákkal szemben az eddiginél határozottabban lépjen fel a kijevi vezetés. Ez azonban eddig nem történt meg, és a belátható időben nem is fog, mert a Zelenszkij-kormány 2021-ben már bevezetett egy oligarchaellenes törvényt, amely elvileg korlátozná a politikailag befolyásos nagyvállalkozók mozgásterét, ám a Velencei Bizottság javaslatára a végrehajtását felfüggesztették. Ennek indoka, hogy a háború utáni helyzet tisztázásáig a jogszabály „aránytalanul korlátozná a politikai pluralizmust”, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kijevi rezsimnek szüksége van az oligarchák támogatására a háború alatt. 

Ukrajna ugyanakkor a koppenhágai kritériumokat sem teljesíti, az ország gazdasági helyzete a háború kitörése óta pedig drámai. 

Az államadósság a GDP 95 százalékát közelíti, az infláció 12 százalék fölött jár, és a hrivnya értéke történelmi mélyponton van. Az újjáépítés költségét a szakértők több mint ötszázmilliárd dollárra becsülik – ez az ukrán GDP háromszorosának felel meg.

Ukrajna tehát messze áll attól, hogy teljesítse azokat a politikai, jogállami és gazdasági mérföldköveket, amelyek az Európai Unióhoz való csatlakozás előfeltételei, Brüsszel csupán ideológiai okokból sürgeti az ukrán csatlakozási folyamatot. Az EU balliberális vezetése pedig számít Magyar Péterre, hogy egy esetleges választás esetén támogatni fogja Ukrajna gyorsított csatlakozását

 – összegez az Ellenpont cikke. 

Borítókép: Magyar Péter és Ruszin-Szendi Romulusz (Fotó: MW)

További játékainkhoz kattintson ide!