A minisztérium közleménye szerint a külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ Közgyűlése alkalmával tárgyalt Vang Jivel, és áttekintették a kétoldalú együttműködés és a geopolitikai helyzet legfontosabb kérdéseit.
A tárcavezető kiemelte, hogy Magyarország sokat profitál a kölcsönös tiszteletre és előnyökre épülő együttműködésből Kínával, ezért nemzeti érdeke ennek fenntartása.
Példaként hozta fel, hogy Magyarországra 2020 után idén is Kínából érkezik a legtöbb beruházás, a napokban indul meg az ország valaha volt legnagyobb, 3000 milliárd forint értékű beruházása, amelyet ugyancsak egy kínai vállalat, a CATL hajt végre Debrecenben.
Tudatta, a kínai külügyminiszter biztosította afelől, hogy a kelet-ázsiai országban nagyra értékelik a versenyképes beruházási és stabil politikai-gazdasági környezetet, ezért továbbra is ösztönözni fogják a kínai vállalatokat, hogy Magyarországra európai gazdasági hídfőállásként tekintsenek.
– A nagy kínai beruházások biztosíthatják számunkra, hogy egyfajta lokális kivételként, a recessziós európai gazdasági környezetben is növekedési pályán tudjuk tartani a magyar gazdaságot – hangsúlyozta.
Szijjártó Péter leszögezte: egyetértettek abban, hogy egyik félnek sem érdeke a rossz kapcsolat Kína és az Európai Unió között.
– Lehet, hogy van olyan harmadik szereplő a világpolitikában vagy a világgazdaságban, akinek érdeke az, hogy rossz legyen a kapcsolat Kína és az Európai Unió között, de ez egészen biztosan sem az EU-nak, sem Kínának nem érdeke – fogalmazott, hozzátéve, hogy a jó együttműködésből mindkét oldal sokat profitálhat.
Ezután kiemelte, hogy a magyar–kínai együttműködés mindig a kölcsönös tiszteletre alapult, Peking soha nem támasztott semmilyen politikai feltételt gazdasági kérdésekhez, ami megalapozta a bizalmat.
Erre a bizalomra alapozva mi nyugodt lelkiismerettel szorgalmazzuk azt, hogy az Európai Unió is hasonló, hatékony, kölcsönös tiszteletre alapuló és kölcsönös előnyökre irányuló együttműködést tartson fenn Kínával
– jelentette ki.
Rámutatott, hogy egyes számítások szerint jelenleg a globális gazdasági növekedés mintegy harmada a kínai gazdasági tevékenységekből származik.
A miniszter végül üdvözölte, hogy a koronavírus-járványt követően ismét működik a két ország közötti közvetlen légi összeköttetés mind a személy-, mind a teherszállítás terén.
Kitért arra is, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly rekordot döntött, s értéke már az idei első félévben több mint hét százalékkal bővült, elérve a 6,5 milliárd dollárt.
Megerősítette, hogy Magyarország tartja magát az egy Kína elvhez.
Borítókép: Vang Ji kínai külügyminiszter és Szijjártó Péter a tárgyalásukat követően tartott sajtótájékoztatóra érkezik a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2019. július 12-én (Fotó: MTI/Soós Lajos)
