Egyetlen korábban tervezett állami beruházásról sem mondott le a kormány, a geopolitikai események, valamint az energiaválság okozta költségnövekedés, illetve a gazdasági recesszióval kapcsolatos félelmek szükségessé tették a kiadások visszafogását – közölte lapunk kérdésére az Építési és Beruházási Minisztérium. A tárca jelezte: a kormánynak tízezermilliárd forintnyi fejlesztést kellett konszolidálnia. A napokban a sajtóban megjelent találgatásokkal ellentétben azonban a szóban forgó fejlesztések megvalósítását csupán ideiglenesen függesztette fel a kabinet.
„Bár a sajtó a napokban kapta fel a témát, nem új keletű döntésről van szó. A kormány már hónapokkal ezelőtt határozatot hozott arról, hogy minden olyan beruházást, fejlesztést, amelyeknek a kivitelezése még nem kezdődött meg, fel kell függeszteni, majd felül kell vizsgálni”
közölte a Magyar Nemzettel a minisztérium.
Az ideiglenesen leállított beruházások listáját egyébként nemrég nyilvánosságra is hozta a tárca, Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére adott válaszában Csepreghy Nándor, miniszterhelyettes sorolta fel a szüneteltetni kívánt fejlesztéseket. Ezek között számos közútfejlesztési projekt, egészségügyi intézmény-felújítás és -építés, csatornahálózat-korszerűsítés, iskola- és óvodaépítés, szabadidős és sportközpontok létesítése is szerepel.
Ahogyan azt a tárcától megtudtuk: egyetlen olyan beruházást sem állítanak le, amely már folyamatban van.
„Nem szeretnénk torzókat az országban, ezért minden megkezdett építkezés tovább folytatódhat. A felfüggesztés csak azokra a fejlesztésekre vonatkozik, amelyek még közbeszerzési vagy tervezési fázisban vannak”
– hívta fel a figyelmet a minisztérium.
A tervek szerint a legtöbb beruházás csupán rövid időre kerül parkolópályára, a prioritások sorrendjében a későbbiekben megvalósulnak majd. Az elmúlt hetekben az összes, még meg nem kezdett állami beruházást felülvizsgálta az Építési és Beruházási Minisztérium, a jövőben pedig azok indokoltsága, szükségessége alapján döntenek majd a megvalósítás sorrendjéről.
Megtudtuk: a lista elejére a jól tervezett, átgondolt, társadalmi és gazdasági szempontból a legfontosabbnak ítélt beruházások kerülhetnek. Az útépítések esetében például fontos kritérium a gazdaságélénkítő hatás.
„Az ipari parkok, innovációs központok környezetében épülő utak előnyt élveznek, hiszen ezek esetében út kell ahhoz, hogy a termelés elindulhasson” – emelte ki a tárca.
A már megvalósítás alatt lévő állami beruházások esetében – az elszálló energia- és építőanyagárak miatt – jelentős költségnövekedéssel számol a kabinet. Az előzetes számítások szerint mintegy 750 milliárd forintnyi pluszforrásra lesz szükség. A feladatok megvalósítását segíti majd az a keretjogszabály is, amely szakmai szervezetekkel való többkörös egyeztetés után, októberben kerülhet az Országgyűlés elé.
Az új, állami beruházásokról szóló törvénnyel kapcsolatban Lázár János, építési és beruházási miniszter korábban elmondta: a jogszabály új fejezetet nyit majd a hazai fejlesztéseknél, a társadalom javát szolgáló, hatékonyabb, átláthatóbb és jobb rendszer alapja lesz.
A miniszter szerint az új beszerzési, pályáztatási, tervezési és elszámolási rendszer átláthatóbb struktúrát teremt majd. Azt azonban Lázár János is jelezte, hogy a jövőben precízebb előkészítést követelnek majd meg az állami beruházások esetében, pontosan meg kell tervezni például azt, hogy hol mekkora iskola, vagy uszoda építésére van szükség, valamint hogy hol milyen közinfrastruktúra jöjjön létre.
Racionalizált működés. Több állami cég is beolvad az Építési és Beruházási Minisztériumba. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint a kormány döntése öt vállalatot érint, köztük az útépítéseket kivitelező NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t, a stadionok beruházásával foglalkozó BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.-t, valamint a a sportlétesítményeket működtető BMSK Sport Közhasznú Nonprofit Kft.-t, az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft.-t és a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-t. A rendelet szerint a társaságok 2023. január elsejével szűnnek meg, feladataikat ezt követően a minisztérium látja majd el.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Nógrád Megyei Hírlap/Hüvösi Csaba)
