A már megvalósítás alatt lévő állami beruházások esetében – az elszálló energia- és építőanyagárak miatt – jelentős költségnövekedéssel számol a kabinet. Az előzetes számítások szerint mintegy 750 milliárd forintnyi pluszforrásra lesz szükség. A feladatok megvalósítását segíti majd az a keretjogszabály is, amely szakmai szervezetekkel való többkörös egyeztetés után, októberben kerülhet az Országgyűlés elé.
Az új, állami beruházásokról szóló törvénnyel kapcsolatban Lázár János, építési és beruházási miniszter korábban elmondta: a jogszabály új fejezetet nyit majd a hazai fejlesztéseknél, a társadalom javát szolgáló, hatékonyabb, átláthatóbb és jobb rendszer alapja lesz.
A miniszter szerint az új beszerzési, pályáztatási, tervezési és elszámolási rendszer átláthatóbb struktúrát teremt majd. Azt azonban Lázár János is jelezte, hogy a jövőben precízebb előkészítést követelnek majd meg az állami beruházások esetében, pontosan meg kell tervezni például azt, hogy hol mekkora iskola, vagy uszoda építésére van szükség, valamint hogy hol milyen közinfrastruktúra jöjjön létre.
Racionalizált működés. Több állami cég is beolvad az Építési és Beruházási Minisztériumba. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint a kormány döntése öt vállalatot érint, köztük az útépítéseket kivitelező NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t, a stadionok beruházásával foglalkozó BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.-t, valamint a a sportlétesítményeket működtető BMSK Sport Közhasznú Nonprofit Kft.-t, az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft.-t és a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-t. A rendelet szerint a társaságok 2023. január elsejével szűnnek meg, feladataikat ezt követően a minisztérium látja majd el.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Nógrád Megyei Hírlap/Hüvösi Csaba)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!