Peszkov: A szankciók miatt vannak problémák a gázellátásban

Az orosz elnöki szóvivő elmondta, amennyiben visszavonják a nyugati büntetőintézkedéseket, úgy Moszkva továbbra is biztosítja Európa energiaellátását.

Moszkva, 2020. május 12. 2019. december 19-én készült kép Dmitrij Peszkovról, a Kreml szóvivõjérõl egy moszkvai sajtóértekezleten. 2020. május 12-én Dmitrij Peszkovot kórházba szállították koronavírus-fertõzéssel. MTI/EPA/Jurij Kocsetkov Fotó: Jurij Kocsetkov

– A gázellátás során fellépő problémák a nyugati országok − köztük Németország és Nagy-Britannia − által bevezetett, hazánkat sújtó büntetőintézkedések következményei − fogalmazott hétfőn Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. Peszkov kijelentése az után érkezett, hogy pénteken a Gazprom bejelentette, az Északi Áramlat földgázszállító-vezetéken teljesen leállítják a szállítást, miután az egyik turbinában olajszivárgást fedeztek fel. A Kreml közlése szerint a problémát egy alkatrész javítása orvosolhatná, azonban a szankciók miatt ezt nem tudják megtenni. Ezzel ellentétben a német Siemens Energy vállalat − amely a szóban forgó turbinák gyártásáért és karbantartásáért felel − arról számolt be, hogy a szivárgás miatt nem kellene leállítani a vezetéken történő szállítást, helyben orvosolható problémáról van szó. 

Folyamatos kísérleteket látunk arra, hogy a felelősséget ránk hárítsák, ezeket kategorikusan elutasítjuk. Ragaszkodunk ahhoz, hogy a Nyugat − jelen esetben az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kanada − vállalja a felelősséget azért, hogy idáig jutott a helyzet

− jelentette ki Peszkov, aki hozzátette: egyértelműen látszik, hogy Európa a vállalkozások, átlagemberek, cégek számára egyre rosszabb hely lesz, az életkörülmények pedig tovább romlanak. 

Természetesen az átlagemberekben emiatt egyre több és több kérdés merül fel országaik vezetőivel kapcsolatban

− mutatott rá a szóvivő, aki elmondta, amennyiben feloldják az Oroszországot sújtó szankciókat, úgy a kontinens gázellátását továbbra is biztosítja Moszkva.

A háború kezdete óta az Európai Unió hét szankciós csomagot fogadott el Oroszországgal szemben, melyek többek közt betiltották a tagállamoknak az orosz energiaszektorba − kivéve az atomenergiát − való hosszú távú befektetést, számos termék, például luxuscikkek és fejlett technológiák exportját Oroszországba, különböző energiahordozókra − például szénre − vetettek ki behozatali tilalmat, valamint egyes orosz és belarusz bankokat kizárták a nemzetközi SWIFT-rendszerből.

Egyre jobban látszik azonban, hogy a nyugati büntetőintézkedések sokkal inkább gyengítik Európát, mint Oroszországot. Ezt mi sem mutatja jobban, mint hogy a háború első száz napjában Moszkva közel napi egymilliárd dollár értékben exportált energiahordozókat világszerte. Ezzel szemben Európára az elmúlt évtizedek legnehezebb téli időszaka vár, az energiaárak folyamatosan nőnek. Erre figyelmeztetett a minap Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője is.

Az elkövetkező hetek rendkívül nehezek lesznek, elsősorban a háborúért életükkel fizető ukránoknak, de a gazdasági és energiaválság miatt egész Európának is

− fogalmazott Borrell, aki szerint Moszkva hibrid háborús eszközként tekint az energiahordozókra. Az európai átlagemberek – a magas energiaárak, valamint a szankciók hatástalansága miatti – elégedetlenségétől Ukrajnában is tartanak. 

A büntetőintézkedések általában közép- és hosszú távon működnek, ezért nem szabad visszalépnünk tőlük

− jelentette ki Olekszij Makejev, a szankciók ügyével megbízott ukrán különleges képviselő. Hozzátette, a magas energiaárak Ukrajna támogatásának velejárói, enélkül pedig nem lennének képesek megvédeni magukat Oroszországtól.

Borítókép: Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője (Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov)