Lehet forrás az orosz gázon kívül is, de csak jó drágán

Az orosz–ukrán konfliktus alaposan átírta és fel is gyorsította az Európai Unió energiaforrások sokféleségére és a fenntartható fejlődésre való átállását célzó törekvéseit. Annak ellenére, hogy 2022 nyarán a földgázt az unió tiszta energiahordozóvá nyilvánította, annak lehetőségét is vizsgálta, hogy miként váltható ki más beszerzési forrásokkal az orosz gáz. A földrajzi helyzet, a kiépült infrastruktúra, illetve a még épülőben lévő cseppfolyós gáz (LNG) rendszere hosszabb átállást vetít előre. Így a hagyományos, saját európai termelésből származó energiahordozók, mint a szén, a lignit vagy a fa szintén előtérbe kerülhetnek.

Lubmin, 2019. április 1. Munkások dolgoznak az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 gázvezeték fogadóállomásánál a németországi Lubminban 2019. március 26-án. Finnország partvidékénél 2018 szeptemberében kezdõdött meg az Oroszországot Németországgal összekötõ földgázvezeték tengeri szakaszának lefektetése. Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bõvítik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek vezetéke az oroszországi Viborgból indul és a németországi Greifswald mellett fekvõ Lubminnál éri el a német partot. A gázvezetékbõl már 600 kilométert, a teljes hossznak mintegy a felét már lefektették. MTI/EPA/Clemens Bilan Fotó: Clemens Bilan

Az Egyesült Államok a tervek szerint 2022-ben további 15 milliárd köbméter LNG-t biztosít az EU-nak, amely 2030-ig mintegy ötvenmilliárd köbméter/évre bővülhet. Katar jelezte, hogy 10-15 százalékkal, vagyis 8-12 milliárd köbméterrel tudja növelni Európába irányuló exportját, de arról nem számolt be, hogy ezt a termelés növelésével vagy az Európán kívüli export Európába irányításával érné el. Brüsszel a gáztárolók nyolcvanszázalékos töltöttségét irányozta elő, az EU-ban a tárolók éves felhasználáshoz viszonyított aránya ezzel együtt is 29,2 százalék. Így azok nyolcvanszázalékos töltöttsége esetén is a felhasználás kevesebb mint negyede biztosított – hívta fel a figyelmet az Oeconomus tanulmánya.

Ezzel szemben megjegyzendő, hogy Magyarország (65,9 százalék) az európai uniós átlagot (29,2 százalék) jóval meghaladó tárolási kapacitással rendelkezik, a tárolók nyolcvanszázalékos töltöttsége a felhasználás felét képes fedezni.

Borítókép: munkások dolgoznak az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat 2 gázvezeték fogadóállomásánál a németországi Lubminban 2019. március 26-án (Fotó: Clemens Bilan/MTI/EPA)