Egész Európának, így a magyar embereknek és vállalkozásoknak is szankciós felárat kell fizetniük az energiáért, a kormány elsődleges célja ezeknek a káros hatásoknak a mérséklése – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácskozása után Luxembourgban az MTI tudósítása szerint. A Pénzügyminisztérium (PM) keddi közleménye idézi a minisztert, aki hangsúlyozta: a szankciós politikának akkor van értelme, ha az agresszornak fáj jobban, és segít véget vetni a háborúnak, ezért a jelenlegi szankciós politikáról kijelenthető, hogy nem vált be.
A szankciók nem érték el eredeti céljukat, elhúzódó háborút és minden korábbinál magasabb bevételt hoztak Oroszországnak – jelentette ki Varga Mihály.
– Nem támogatjuk olyan további szankciók bevezetését, amelyek veszélyt jelentenek hazánk energiaellátására, nagyobb gazdasági károkat okoznak az uniós gazdaságnak, mint Oroszországnak, valamint eltörölné a kőolajimportra vonatkozó mentességünket – mondta.
A tárcavezető kifejtette: az uniós pénzügyminiszterek ismét tárgyaltak az eredeti RePowerEU-t módosító cseh javaslatról. Ezzel kapcsolatban Varga Mihály emlékeztetett: Magyarország egyetért azzal, hogy a tagországoknak segítséget kell nyújtani az orosz fosszilis energiától való függőség csökkentéséhez. A bizottság által benyújtott javaslatot azonban Magyarország nem támogatta, mert a források szétosztásánál nem vették figyelembe, hogy mely tagországnak mekkora terhet jelent az orosz fosszilis energiától való függőség csökkentése.
A magyar miniszter kiemelte: a kormány csak az igazságos forráselosztást tudja támogatni, ezért a cseh módosító javaslattal már egyetértett.
Varga Mihály felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarország számos olyan anyagi terhet visel, amelyet más tagország nem, és ezek a kihívások az orosz–ukrán háború árnyékában is erősödő problémát jelentenek. Az illegális migráció problémája egyre súlyosabb, a hétfői magyar–osztrák–szerb csúcstalálkozó is hangot adott a kérdés fontosságának. A magyar határvédelmi kiadások már meghaladták a hatszázmilliárd forintot, az uniós hozzájárulás mértéke nem éri el a két százalékot, ezért szorgalmazzuk, hogy az Európai Unió vállaljon nagyobb részt a terhekből – tette hozzá a tárcavezető.
Borítókép: Varga Mihály és svéd hivatali partnere, Mikael Damberg az Európai Unió gazdasági és pénzügyminiszteri tanácsának, az Ecofinnek a luxembourgi ülésén 2022. október 4-én (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)
