Számlálóbiztos keresi fel, aki még nem töltött ki kérdőívet (X)

November 20-ig számlálóbiztosok keresik fel azokat a háztartásokat, ahonnan még nem érkezett be népszámlálási kérdőív.

Nem sok az újdonság az idei népszámlálásban, a tematikája javarészt megegyezik a 2011. évi adatgyűjtésével, a kérdőív csupán két új kérdéskörrel bővült. Az egyik a digitális jártasságot térképezi fel, a digitális eszközök, az internet kínálta lehetőségek használatára kérdez rá. A másik újdonság az energiahatékonyságot érintő kérdés arról, hogy rendelkezik-e a lakás például légkondicionálóval. Arról, hogy pontosan hogyan zajlik a népszámlálás, ha kérdezőbiztosok keresik fel a lakosságot, Kovács Marcellel, a népszámlálás projektvezetőjével beszélgettünk.

A számlálóbiztosok a népszámlálás fontos szereplői. Minden olyan lakcímet felkeresnek október 20. és november 20. között, ahonnan nem érkezett kitöltött kérdőív a népszámlálás online szakaszában – mondja Kovács Marcell projektvezető. 

– Ebben az időszakban az ő segítségükkel lehet kitölteni a kérdőíveket. A biztosok felteszik a kérdéseket a lakosságnak, és rögzítik a kapott válaszokat. Titoktartási nyilatkozat aláírásával vállalják, hogy azokat más személynek nem adják át, valamint hogy az elektronikus kérdőívekről vagy azok egyes részleteiről másolatot, fotót, feljegyzést nem készítenek, az adatszolgáltatóval folytatott beszélgetést semmilyen eszközzel nem rögzítik – emeli ki.

A KSH a települési, illetve a fővárosban a kerületi önkormányzatok jegyzőivel közösen, országosan közel 28 ezer számlálóbiztos toborzását kezdte meg nyáron. 

– Nagykorú, 18. életévüket betöltő személyek jelentkezhettek – tudjuk meg Kovács Marcelltól. 

– A számlálóbiztosok egy előzetes, online képzésen való részvételt, majd a gyakorlati felkészülési faladatok sikeres elvégzését követően kezdhették meg munkájukat. A számlálóbiztosok hétköznap és hétvégén is dolgoznak. Becsengetnek az érintett lakcímekre, és elmondják, miért jöttek. Ha alkalmas az időpont az interjúra, akkor felteszik a kérdéseket. 

A népszámlálási kérdésekre bármelyik, a háztartásban élő, 18. életévét betöltött cselekvőképes személy válaszolhat. Ha nem tartózkodik otthon olyan személy, aki válaszolna vagy az időpont nem alkalmas a kérdőív kitöltésére, a számlálóbiztos otthagy egy értesítőt, megjelölve rajta a következő felkeresési kísérlet időpontját, valamint a telefonos elérhetőségét. Ezt a telefonszámot tárcsázva időpontot is egyeztethetünk a számlálóbiztossal, így legközelebb akkor megy ki az adott lakcímre, amikor az biztosan megfelel az ott élőknek – hívja fel a figyelmet a szakember.

Van igazolványuk

Minden számlálónak saját, névre szóló, egyedi azonosítószámmal rendelkező számlálóbiztosi igazolványa van. Ez az igazolvány a személyi azonosságot igazoló fényképes okmánnyal, tehát a személyi igazolvánnyal, az útlevéllel vagy a jogosítvánnyal együtt érvényes. Amikor a számlálóbiztos becsönget valahová, fel kell mutatnia a számlálóbiztosi igazolványát. Személyét a népszámlálás teljes időszakában működő, ingyenesen hívható információs telefonszámon ([phone]) tudjuk ellenőrizni a lakcímünk alapján.

– A válaszadás a népszámlálásról szóló 2018. évi CI. törvény értelmében kötelező minden magyar állampolgárnak, aki október elsején Magyarországon élt, azoknak is, akik átmenetileg, 12 hónapnál rövidebb ideig külföldön tartózkodnak, valamint azon külföldi állampolgároknak, akik legalább három hónapja Magyarországon élnek – emeli ki Kovács Marcell, akitől megtudjuk, hogy aki ennek nem tesz eleget, a 2016. évi CLV. törvény értelmében akár kétszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal is sújtható. Aki november 20-ig sem interneten keresztül, sem számlálóbiztos segítségével nem töltötte ki a népszámlálási kérdőívet, november 21. és 28. között a település jegyzőjénél válaszolhat a kérdésekre.

Kovács Marcell, a népszámlálás projektvezetője Fotó: KSH

Akár az ajtóban állva is

Nem kötelező beengedni a számlálóbiztost, ha valaki azt szeretné, a kérdőívet ki lehet tölteni az ajtóban állva is. 

– Az adatszolgáltatás egy lakáskérdőív kitöltésével indul, majd a személyi kérdőívek következnek. Utóbbiból annyit kell kitölteni, ahányan az adott lakásban élnek – ismerteti a projektvezető. 

– A számlálóbiztos felolvassa a kérdéseket, majd az adatszolgáltató válaszai alapján rögzíti a válaszokat a nála lévő tableten. A kitöltés folyamatát mindenki végig figyelemmel kísérheti. A kérdőívek kitöltése egy két-három fős háztartás esetében alig fél órát vesz igénybe. A kérdőív lezárását és beküldését követően a számlálóbiztos igazolást állít ki arról, hogy az adott háztartás eleget tett az adatszolgáltatási kötelezettségének. Fontos, hogy a számlálóbiztosok a kapott válaszokat és minden egyéb, a tudomásukra jutott információt bizalmasan kezelnek – mondja el.

Fontosak a lakhatási körülmények

A népszámlálás célja nem a vagyontárgyak összeírása, hanem a népesség és a lakáshelyzet teljes körű felmérése. A lakáskérdőíven az otthonok alapvető adatait kell megadni, de ezek is fontosak, hiszen a válaszok segítségével kaphatunk pontos képet a háztartások lakáskörülményeiről. Megtudhatjuk többek között, hogy milyen a lakások falazata, milyen fűtési lehetőségek vannak és ezek a berendezések milyen fűtőanyagot használnak. Ezek az adatok most különösen fontosak, de segítséget jelentenek például a későbbi támogatási programok kialakításához is. Az alapvető információk a jelenleg üresen álló lakások esetében is fontosak, ezért szükséges, hogy a tulajdonosok ilyen esetben is kitöltsék a lakáskérdőívet – teszi hozzá.

A kérdőívek lezárásakor a rendszer az adatokat automatikusan titkosítja, a beküldéssel azok közvetlenül a KSH védett szerverére érkeznek, ahol a neveket leválasztják, és a statisztikai adatok egy technikai azonosítót kapnak. Az adatfeldolgozás végén minden kapcsolat megszűnik az adatok és a természetes személyek között, így az általunk megadott információkat már semmilyen módon nem lehet hozzánk kapcsolni. A népszámláláskor gyűjtött adatok nem hagyhatják el a KSH-t, azokat más szervezetnek átadni nem lehet. Az adatok csak statisztikai célra, összesítve jelenhetnek meg.

A hazai népszámlálások közül az idei az első, amikor az adatfelvétel teljesen elektronikusan zajlik. A számlálóbiztosok sem papíron, hanem tableten rögzítik a válaszokat, és arról küldik be azokat a népszámlálás szerverére. Legalább a népszámlálás végéig mindenki őrizze meg a számlálóbiztostól kapott igazolást, illetve az abban szereplő, a kitöltést igazoló kódot. Szükség esetén ezzel lehet igazolni, hogy részt vettünk a népszámlálásban.

A Népszámlálás2022.hu oldalon részletes információt és válaszokat találunk a gyakran felmerülő kérdésekre, valamint ingyenesen hívható a [phone]-as információs telefonszám is.

Fotó: KSH