Szavai szerint ez senkit nem érhet váratlanul, ugyanis közgazdaság-tudományi alapvetés, hogy a kínálat szűkülése az árak emelkedésével jár, ezért az Európai Bizottságnak inkább a források bővítésén kellene dolgoznia.
Szankciók és ársapkák helyett újabb források bevonására, új szállítási útvonalak építésére van szükség, és ezen a téren Ciprus komoly lehetőséget jelenthet Európa számára
– mutatott rá.
Majd hozzátette, a közösségnek ezért fontos lenne kitalálnia, hogyan segítheti elő a kitermelés minél hamarabbi megkezdését és egy gázvezeték megépítését a szigetországból.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy a fegyveres konfliktus negatív hatásai rendkívül súlyosan és közvetlenül érezhetők az Ukrajnával szomszédos Magyarországon.
Kitért az inflációra és a magas energiaárakra, s kiemelte, hogy Magyarország mielőbb békét szeretne, ezért régóta hangoztatja a tűzszünet és a béketárgyalások fontosságát.
Ezzel kapcsolatban sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az európai uniós külügyi tanács ülésein az elmúlt hónapokban egyfajta „háborús retorika” uralkodott el, ami „még távolabb visz a béke reményétől”.
Minél tovább tart a háború, Európa annál jobban fog szenvedni, annál többet fog veszíteni […] Néha olyan érzésem van, hogy csak néhányan állunk józanul a kérdéshez
– fogalmazott, és erre példaként hozta fel a ciprusi vezetést is.
A miniszter végezetül a kétoldalú kapcsolatokat méltatta, és arról számolt be, hogy 70 százalékkal nőtt a magyar turisták száma Cipruson a koronavírus-járvány kirobbanását megelőző évhez képest.
Hozzátette, hogy miután már háromezer magyar él a szigetországban, a kormány a diplomáciai jelenlét megerősítéséről döntött. Illetve elmondta, hogy a most aláírt felsőoktatási és kutatási együttműködési egyetértési megállapodás nyomán várhatóan nőni fog a Magyarországon tanuló ciprusi diákok száma.
Borítókép: Szijjártó Péter (Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek)