Az októberi infláció éves szinten 15 százalék volt Szerbiában, ami meghaladja az augusztusi várakozásokat. A lakosság azonban ennél jóval nagyobb drágulást érzékel a boltokban, hiszen az élelmiszerek ára 23, a tej és tejtermékek, valamint a tojás ára pedig csaknem negyven százalékkal nőtt. A hivatalos adatok azért kedvezőbbek ezeknél, mert vannak olyan termékek, amelyek nem drágultak jelentősen, ilyen például a rágógumi, amely mindössze egy százalékkal drágult.
Jorgovanka Tabakovics, a Szerb Nemzeti Bank elnöke szerint ennek legfőbb oka az energia- és élelmiszerárak világszintű emelkedése. A központi bank novemberi jelentése a gazdasági mutatókról és az inflációról kiemeli: a geopolitikai feszültségek tovább mélyültek, az Oroszországból Európába érkező gáz mennyisége pedig számottevően csökkent az előző év azonos időszakához képest. Emellett továbbra is megfigyelhető a globális szinten is magas infláció. A többi között ezek mind kihatással vannak az eurózóna gazdasági növekedésre, amely Szerbia legfontosabb gazdasági partnere – fogalmaz a dokumentum.
Jorgovanka Tabakovics kiemeli: évtizedek óta nem látott magasságokban van az infláció az egész világon, az eurózónában és Németországban az októberi infláció meghaladta a tíz százalékot.
Mint a dokumentumban olvasható, a magasabb globális infláció főként a vártnál nagyobb közvetett hatások következménye. Ezek pedig az energia, az ipari és mezőgazdasági termékek és a nyersanyagok árának emelkedése.
„Az infláció növekedését a továbbra is jelentős egyensúlyhiányok is befolyásolják. Ilyenek például a kereslet és a kínálat közötti különbség, a magasabb inflációs várakozások és a határozott bizonytalanság az áru- és pénzügyi piacokon” – írja Jorgovanka Tabakovics.
A bankelnök megjegyzi, ehhez hozzá kell tenni azt is, hogy feszült a helyzet sok ország munkaerőpiacán, valamint még mindig viszonylag magas költségekkel jár a szállítás, és továbbra is tapasztalhatók zavarok a globális ellátási láncokban, amelyek bár gyengülnek, de folytatódnak, és jelentős költségemelkedést idéznek elő.
A szakember ugyanakkor nem derűlátó, szerinte az ország még mindig nem érte el az infláció csúcsát. Tabakovics úgy fogalmazott: a vezető központi bankok és a nemzetközi intézmények is azt jósolják, hogy az infláció a hosszú távú átlag felett lesz 2023-ban, sőt 2024 folyamán is, és csak 2025-ben várható, hogy visszatér a megszokott szintre.
Egyetlen országot sem kerül el az infláció a Balkán-félszigeten. Szinte csak nüansznyi a különbség az államok mutatói között, attól függetlenül drágul mindenhol minden, hogy az adott terület az Európai Unió tagja vagy sem. Horvátországban, amely az EU része, októberben 13,2 százalékos inflációt jelentettek. Ez rekordnak számít az Adria-parti országban: amióta az állami statisztikai intézet méri ezeket az adatokat, ilyen magas számok még soha nem voltak. Leginkább az élelmiszerek és az alkoholmentes italok drágultak a horvátoknál.
Koszovóban a második negyedévben volt a legmagasabb az infláció. Júniusban például 14,1 százalékos pénzromlást mértek az önmagát függetlenné kikiáltott országban. A horvátokhoz hasonlóan ott is élen járnak a drágulásban az ételek és az italok, de jelentős az energiaárak emelkedése is.
Montenegróban pedig csaknem elérte a 17 százalékot is az infláció. A Monstat statisztikai ügynökség arról számolt be, hogy az októberi éves pénzromlás 16,8 százalék volt az uniós tagjelölt országban. Ott leginkább a tej, a túró, a tojás, a ruhaneműk és egyéb élelmiszerek ára emelkedett.
Borítókép: Horvátországban is jelentős drágulással kell szembenézniük a lakosoknak (Fotó: Europress/AFP)
