A brutális energia- és üzemanyagárak rekordszintű inflációt okoztak az elmúlt időszakban Németországban, emiatt egyre kevesebb pénzt tudnak félretenni a németek. A következő hónapokban pedig még drágább lesz a rezsi, ezért már a középosztálybeliek sem lesznek képesek félretenni a hideg időszak beálltával. Nem elég, hogy eleve magasabb lesz az áram és a gáz ára, a német kormány erre egy új gázadót is rárakott, emiatt egy átlagos négytagú háztartásnak az alapszolgáltatáson felül még 500-600 eurót is ki kell fizetnie illetékként.
„Arra számítunk, hogy a jelentős áremelkedés miatt a német háztartások akár hatvan százaléka is kénytelen lesz havonta a teljes rendelkezésre álló jövedelmét – vagy még többet – tisztán megélhetési kiadásokra fordítani”
– mondta Helmut Schleweis, a Német Takarékpénztárak Szövetségének (DSGV) elnöke egy lapinterjúban. Összehasonlításként: egy évvel korábban ez az arány csak 15 százalék volt, ennyien nem tudtak félretenni a havi bérkifizetések után. A németországi szövetkezeti bankszektor ernyőszervezete, a Bundesverband der Deutschen Volksbanken und Raiffeisenbanken (BVR) is azt tapasztalja, hogy az embereknek már most is jóval kisebb a mozgásterük a korábbi időszakhoz képest.
A DSGV szerint rendkívül feszült a helyzet a folyószámla-hitelesek körében is, ők ugyanis rendre kénytelenek túllépni a hitelkeretet, hogy fedezni tudják az extra kiadásokat. Az energiaárak drasztikus elszállása azonban leginkább a diákokat és a nyugdíjasokat érinti. A nyugdíjasoknak ugyanis alig marad pénzük a rezsiköltségek kifizetése után, a diákok pedig a szállásaik miatt aggódhatnak. Bajorországban, Bayreuth és Bamberg egyetemi városokban a diáklakások bérleti díja már 2022 első felében is csaknem hat százalékkal emelkedett, a méregdrága rezsi miatt ősszel és télen még ennél is nagyobb növekedésre számítanak a diákszövetségek.
A növekvő energiaárak és az infláció óriási nyomást gyakorol a német gazdaságra, emiatt pedig könnyen előfordulhat, hogy százezrek fogják elveszíteni a munkájukat
– erről közölt egy tanulmányt a Német Gazdaságkutató Intézet. A számítások szerint 2023 végéig akár 330 ezren is elveszíthetik a munkájukat, ha Németország nem tudja megfelelően kezelni az energiaválságot.
