Minél több támogatás, minél kevesebb adminisztrációval

Egyre több és egyre váratlanabb kihívással kell megküzdenie a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara azonban azon dolgozik, hogy a nehézségekkel minél egyszerűbben meg tudjanak birkózni az ágazat szereplői – hívta fel a figyelmet a lapunknak adott évértékelésében Győrffy Balázs. A kamara elnöke a jövő év egyik legfontosabb feladatának az új agrártámogatási rendszerre való átállást nevezte. A cél az, hogy a lehető legnagyobb összegű támogatáshoz jussanak hozzá az érintettek, a lehető legkisebb adminisztrációs teher mellett.

20221129 Mezőgazdaság Őszi munka a földeken Illusztráció Fotó: Kurucz Árpád CZ Magyar Nemzet MN A képen: traktor föld termőföld Fotó: Kurucz Árpád

Váratlan nehézségekkel kellett szembenéznie az idén a magyar agráriumnak. Alig ocsúdott fel az ország a két évig tartó pandémia időszakából, máris újabb, a korábbiaknál is súlyosabb válsággal fenyegető időszak következett. A mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak ugyanakkor az ukrán–orosz háború következményei, az átgondolatlan szankciók hozadékai, továbbá az évszázad eddigi legsúlyosabb aszálya ellenére is működnie kell – hangsúlyozta lapunknak Győrffy Balázs. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke jelezte: a súlyos aszály miatt nyáron veszélyhelyzeti operatív törzs alakult, amelynek munkájában a kamara is aktívan részt vett.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke szerint kimagaslóan sok támogatás érkezik az agrárium szereplőihez. Fotó: Békés Megyei Hírlap/Imre György

Ahhoz, hogy jövőre mérsékelni lehessen az aszálykárt, biztosítani kell, hogy már kora tavasszal több víz legyen a talajban, illetve legyen miből öntözni. Az idei súlyos aszály is alátámasztotta azt, amiért jó ideje lobbizunk: jelentős fejlesztésre van szükség a vízgazdálkodás, az öntözés terén

– mutatott rá az elnök. Tavasszal elkészült az a javaslatcsomag, mely összefoglalja a mezőgazdasági vízgazdálkodást érintő legégetőbb intézkedéseket, különös tekintettel a csatornák vízellátására, a finanszírozásra és az állami tervezésre. Az elnök nagy előrelépésnek nevezte azt is, hogy létrejött az Országgyűlésben a vízgazdálkodási albizottság.

Kevesebb a papírmunka, több támogatás

Ezzel az évvel a kamara újabb ciklusa kezdődött meg, a május 20-i kamarai választások nyomán új küldöttgyűlés alakult. A választásokon kimagaslóan sokan, mintegy 79 ezren vettek részt, kétszer annyian, mint a megelőzőn. A NAK 2018-ban stratégiai anyagot készített, amelyben meghatározta az agrárium előrehaladásához szükséges intézkedéseket és annak mentén a kamara tevékenységének irányait. Győrffy Balázs hozzátette, az ágazat aktuális és várható kihívásaira reflektálva újabb komplex, többéves javaslatcsomagon dolgoznak.

A jogszabályalkotásban elért eredmények közül kiemelte a családi gazdaságokról szóló törvény módosítását, amely

tovább csökkentette az érintett termelők adminisztrációs terheit.

Nagy előrelépés, hogy július 1-jétől a NAK vizsgálhatja, hogy a haszonbérleti szerződésben foglalt bérleti díj arányos-e. Eddig több mint 13 ezer szerződést vizsgáltak meg a kamara szakemberei e szempontból. Az e-permetezési napló tervezett bevezetésével kapcsolatban is sikeresen lépett fel a NAK, így a rendelkezés később lép hatályba, valamint módosult a kitöltésre kötelezettek és a szolgáltatandó adatok köre is. – Az év során többször előkerült a termelési tényezők értékesítésének adózása. Bár döntés egyelőre nem született, van egy biztató levelünk a Pénzügyminisztériumtól, hogy a kérdéskör megnyugtatóan rendeződhet, ráadásul a kedvezőbb szabályok akár már 2022-től alkalmazhatók lennének – jegyezte meg az elnök.

Szigorú engedélyezés

Az EU folyamatosan szigorítja a növényvédőszer-engedélyezés és -felhasználás szabályait, holott már így is a világon itt a legszigorúbb az engedélyezés. Győrffy Balázs szerint annak érdekében, hogy a hatóanyagok engedélyezése és kizárása ne a közhangulaton, a félelmeken és a politikai döntéseken alapuljon, folyamatosan lobbizik a kamara mind itthon, mind az uniónál. – A Copa-Cogecán keresztül az európai zöldpolitikával kapcsolatban rendre hallatjuk hangunkat, valamint a V4-együttműködés keretében is. Márciusban pedig az Euró­pai Bizottság mezőgazdaságért felelős biztosa személyesen látogatott a kamarába, ahol szélesebb körben egyeztettünk vele az agrárpolitika kulcskérdéseiről. Diplomácia siker, hogy a Gazdálkodók Világszervezetének éves közgyűlését mi szerveztük meg Budapesten, ez komoly kapcsolati tőkét jelent – mutatott rá.

Az elért sikerekkel kapcsolatban jelezte: a falugazdász-hálózat az idén is jelentős segítséget nyújtott a gazdáknak, az egységes kérelmek csaknem hetven százalékát – több mint 108 ezer kérelmet – a segítségükkel adták be a termelők. A szakemberek majdnem egymillió alkalommal működtek közre elektronikus ügyintézésekben vagy adtak személyes tájékoztatást, és több mint ezerötszázszor szerveztek csoportos tájékoztatót.

A jövő év egyik legfontosabb feladatként a közös agrárpolitika (KAP) reformjára való felkészülést jelölte meg az elnök. – Több ezermilliárd forintnyi támogatás lesz elérhető a jövő évtől, nagyon fontos, hogy segítsük tagjainkat azok minél eredményesebb lehívásában. Arra törekszünk, hogy a részletszabályozás minél inkább figyelembe vegye a gyakorlati szempontokat – mutatott rá Győrffy Balázs. A kamara máig számos rendezvényen adott tájékoztatást a várható változásokról, és elindítottak egy KAP-kalkulátort is, amelynek segítségével a tagok kiszámolhatják a várható támogatás összegét.

Márki-Zay Péter és a kulákok

Győrffy Balázs emlékeztetett arra, hogy a kamara nemrég a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével (Magosz) közös aláírásgyűjtést indított a földadó eltörléséért. Márki-Zay Péter ugyanis Hódmezővásárhelyen a két szervezet előzetes tiltakozása ellenére bevezette, példáját pedig más baloldali településvezetők is követni tervezik. – Nem fogjuk engedni, nem fogják visszahozni a kulákidőket. Ebben a kormányzat is a gazdák mellett áll – szögezte le a kamara elnöke.

Az idén nagy vihart kavart üggyel, a jégkármérséklő rendszert (Jéger) ért támadásokkal kapcsolatban azt mondta: ötödik éve üzemel a rendszer, a védekezési szezon 169 napjából 99 napon, átlagosan minden héten csaknem négy napon kellett valamely térségben bekapcsolni a generátorokat. –Idén országszerte összesen csupán 28 400 hektárra jelentettek be jégkárt, ennek is több mint felét a május 25-i szupercellás zivatarok okozták – mutatott rá Győrffy Balázs. Ugyanakkor hozzátette:

egy magát önkényesen meteo­rológus szaktanácsadónak tituláló, ezzel sok embertől pénzt lehúzó ember kényszerképzetei nyomán egyesek elhitték, hogy a Jéger miatt volt aszály – az ügy odáig fajult, hogy generátorkezelőket halálosan megfenyegettek.

Pedig az Országos Meteorológiai Szolgálat mellett számos neves szakember egyértelmű állásfoglalása szerint is a rendszer ártalmatlan. Emiatt viszont az ország néhány pontján a NAK kénytelen volt leállítani a jégkármérséklő rendszert.

A határon inneni és túli magyar gazdák példaértékű összefogásáról, a Magyarok kenyere programról elmondta: az idén mindenféle nehézségek ellenére több mint nyolcezer Kárpát-medencei magyar gazda jóvoltából mintegy ezer tonnányi termény gyűlt össze, ami jelentős egyéb adományokkal is kiegészült.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád)