Egyre szélesebb körben terjed az a tévhit a gazdálkodók körében, amely szerint az országos jégkármérséklő rendszer tehető felelőssé a Kelet-Magyarországon kialakult súlyos aszályért.
A helyzet mára odáig fajult, hogy több generátorkezelő is halálos fenyegetést kapott.
Mivel az agrárkamara számára dolgozói biztonsága elsődleges kérdés, ezért egyes alföldi megyékben – a fenyegetést kapott szakemberek körzeteiben – ideiglenesen nem üzemelnek majd a generátorok. Ebből adódóan számos területen csak részlegesen lesz biztosított a jégkár elleni védekezés, ami nemcsak a gazdálkodókat, hanem a lakosságot és az ipari létesítményeket is veszélyezteti.
Mindez azért is fájó, mert az elmúlt évek kárbejelentési adatai bizonyították létjogosultságát. A múlt évben a gazdálkodók 39 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, miközben 2017-ben – az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer – közel kétszer ekkora, összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók. Számítások szerint a rendszer működtetésével évi több tízmilliárd forint kár előzhető meg.
Az összeesküvés-elméletet, amely az elmúlt hetekben futótűzként terjedt egyes gazdálkodók között, a szakemberek már számtalanszor cáfolták. A meteorológusok szerint a jégkármérséklő rendszernek semmilyen hatása sincs a csapadékmennyiségre, az kizárólag a kialakuló jégszemcsék méretét képes befolyásolni.
A tudományos vizsgálatokon túl a gyakorlati tapasztalatok is ezt támasztják alá: idén januárban és februárban is rendkívül kevés csapadék hullott, így kora tavasszal is komoly aszály sújtotta hazánkat, holott csak április 15-től működik a jégkármérséklő rendszer. Az is nyilvánvalóan cáfolja a tévhitet, hogy a rendszer 2018 óta üzemel Magyarországon, és az elmúlt négy esztendőben nem volt ilyen mértékű aszály.
Az agrárkamara ugyanakkor jelezte, a jelenlegi extrém aszály globális időjárási viszonyokra vezethető vissza, mely nemcsak hazánkban, hanem Európa számos más országában rendkívüli csapadékhiányt okoz. Európa déli, délnyugati és nyugati részein a legsúlyosabb a probléma, de Nyugat-Lengyelországot, Szlovákia és Magyarország keleti részét, illetve Romániát és Ukrajnát is sújtja ez az időjárási jelenség.
A NAK minden lehetséges eszközével támogatja az évtizedek óta nem látott aszály miatt súlyos károkat szenvedő termelőket.
A falugazdász-hálózata révén segíti a kárfelmérést, egyeztetéseket folytat az agrártárcával és a biztosítókkal, együttműködik a kormányhivatalokkal, annak érdekében, hogy gördülékenyen haladjon az ügyintézés. A kamara ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja, hogy egyesek végső elkeseredettségükben saját gazdatársaik ellen forduljanak, őket halálosan megfenyegessék.
Borítókép: Jégkárelhárító berendezés aktiválása (Fotó: Vas Népe/Szendi Péter)
