Vita a német szénbányákról

Felháborodást keltett a gazdasági miniszter terve, amely előrehozná a szénkitermelés megszüntetését.

DB Cargo secures coal supplies to power plants in the Saar regio 26 October 2022, Saarland, Wellesweiler: An employee unloads a coal wagon into the coal bunker of a STEAG unloading plant. DB Cargo uses coal trains to secure the supply of coal for the Saar power plant. Photo: Oliver Dietze/dpa (Photo by OLIVER DIETZE / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP) Fotó: Europress/AFP/Oliver Dietze

Németország energiaválsággal küzd, talán az európai országok közül ott az egyik legnagyobb a baj. A szociáldemokrata–zöld–liberális kormánykoalíció zöld tagjai azonban ezzel mit sem törődve keményen sakkban tartják a koalíciós partnereiket, kikényszerítve ezzel azokat a döntéseket, amelyek a szakadék felé viszik Németországot – írta a V4NA nemzetközi hírügynökség. Robert Habeck zöldpárti gazdasági miniszter a kormányzaton több olyan intézkedést is áterőszakolt, amelynek következményeit a gazdaság, így az állampolgárok isszák meg. A tárcavezető ismertette a legújabb elképzelését is, amely – elmondása szerint – a klímavédelmet erősítené.

Habeck szerint a Rajna-vidék után a keleti országrészben is előre kell hozni a szénkitermelés megszüntetését. 

Elképzelése szerint 2030-ig véglegesen, addig pedig fokozatosan zárnák be a bányákat a keleti térségekben. Reiner Haseloff szász-anhalti kereszténydemokrata miniszterelnök óva intett attól, hogy az energiatermelésből idő előtt kivezessék a szenet.

– Az elmúlt hetekben és hónapokban számos szövetségi állam villamosenergia-ellátásának stabilitását biztosítottuk, elsősorban azzal, hogy Brandenburgban, Szászországban és Szász-Anhaltban a széntüzelésű erőműveket üzemben tartottuk – mondta Haseloff a Die Welt című lapnak. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa ebben a helyzetben katasztrofálisnak tartja az eredetileg 2038-ra tervezett határidő előrehozását. Szerinte minden alapterhelésre alkalmas energiatermelésnek a hálózatban kell maradnia, amíg nem látható a válság vége.

Michael Kretschmer szászországi miniszterelnök is felháborodva reagált Robert Habeck energetikai terveire. A szintén kereszténydemokrata politikus a Bildnek adott interjúban jelezte: „Nem értem, hogy a szövetségi gazdasági miniszter miért az év első napján hozza fel ezt a vitát. Németországnak most komoly energiaproblémája van.” Szerinte a kormánynak inkább azon kellene törnie a fejét, hogy honnan lesz még több olcsó energia, mert a mostani bizonytalanságot és folyamatos költségnövekedést nem engedheti meg magának a kabinet. Szászországnak egyébként a zöldátmenet strukturális átalakításával is komoly gondja van, a tartomány ezért is vonakodik az átállás felgyorsításától. A szövetségi kormány 17 milliárd eurót költ a bányászat strukturális átalakítására csak a szász és a brandenburgi oldalon. Ebből azonban szinte semmit nem érzékeltek eddig a helyiek. A Szászországba érkező két nagy kutatóintézet egyelőre csak papíron létezik. 

Stephan Meyer kereszténydemokrata politikus ennél nagyobb és konkrétabb problémáról beszélt, ami a Lausitz régiót érinti. 

Eddig mintegy hatszázmillió eurónyi támogatást igényeltek, mintegy százmilliót már jóváhagytak, ám csak 1,4 millió eurót fizettek ki. 

Joachim Ragnitz, a drezdai Gazdaságkutató Intézet igazgatóhelyettese is éles kritikát fogalmazott meg, nevezetesen azt kifogásolta, hogy a már elbírált és kifizetett pénzeket nem arra használják, hogy valamelyest kompenzálják a helyieket vagy hogy az átállás utáni életüket megalapozzák. 

– Nem az üzleti beruházásokat támogatják, hanem sok, jelen esetben jelentéktelenebb tényezőt, amelyek nem hoznak munkahelyeket. A strukturális átalakításra szánt pénzeket például a görlitzi turisztikai információs központ digitalizálására, a quitzdorfi gát felújítására vagy a zittaui keskeny nyomtávú vasút egyik történelmi gőzmozdonyának olajtüzelésre való átalakítására fordítják. Kompenzálja ez azt a több ezer munkahelyet, amely a szénszállítás megszüntetése miatt eltűnik? – tette fel a kérdést a gazdasági szakember. A Szövetségi Munkaügyi Hivatal jelenlegi adatai szerint a lusztinai régióban mintegy nyolcezer ember dolgozik a bányászatban, ebből háromezer a szász oldalon.

Borítókép: Felértékelte a válság a szén jelentőségét (Fotó: Europress/AFP)