Oroszország annyi olajat exportál, mint az embargó előtt + videó

A szürkegazdaság virágzásnak indult, Európa versenyképessége pedig tovább romlott.

– Oroszország újra annyi olajat exportál, mint az Európai Unió decemberi embargója előtt. Hogy hogyan lehetséges ez? – tette fel a kérdést közösségi oldalán Hortay Olivér. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője a magyarázatot is megadta.

Két hónapja, amikor az unió olajembargója és a G7-országok olajárplafonja hatályba lépett, a szankciópárti média az orosz olajszállítmányok drasztikus visszaesését jelezte előre. A várakozások egyfelől azon a feltételezésen alapultak, hogy az unió tiltásával Oroszország elveszíti legfontosabb piacát. Másfelől, az elemzők úgy kalkuláltak, hogy a nyugati vállalatok részvételének korlátozása a szállításokban megakadályozza majd az oroszokat, hogy Ázsiába irányítsák a kieső európai értékesítéseiket.

A januári adatok alapján azonban Oroszország – egy kisebb átmeneti visszaesést követően – újra annyit exportál, mint korábban.

– Úgy tűnik, hogy a szankciópártiak alábecsülték Ázsia energiaéhségét és túlbecsülték a nyugati vállalatok jelentőségét. A Covid miatti lezárások utáni gyorsuló kínai gazdaság és az energiahiánnyal küzdő India köszöni szépen, szívesen megveszi az olcsó orosz kőolajat. Különösen úgy, hogy az abból finomított üzemanyagokra – az Európai Unió februári, olajtermékekre vonatkozó embargója miatt – Európában is nagy igény mutatkozik – ismertette a szakértő.

Hortay Olivér jelezte: az is kiderült, hogy a korábban nagyrészt nyugati vállalatok által kínált szállítási és biztosítási tevékenységek pótolhatók. 

Amellett, hogy Oroszország jelentősen növelte saját tankerhajó-kapacitását, mára az Egyesült Államok iráni szankciója óta kiépült „szellemflotta” nagyrésze is orosz olajat szállít. 

Az új ázsiai vevők pedig egyszerűen enyhítették a biztosítási szolgáltatásokkal szemben támasztott elvárásokat, így a feladatot már Öböl menti és állami garanciákkal felvértezett, újonnan alapított orosz vállalatok is képesek ellátni.

És, hogy hogyan értékeli a nyugati politikai elit a kialakult helyzetet? Sikerként.

 – Az új narratíva szerint, a szankcióknak valójában soha nem az volt a céljuk, hogy csökkentsék Oroszország exportját éppen ellenkezőleg. Az intézkedéseket direkt úgy alakították ki, hogy azok ne sértsék az oroszok kitermelését, mert az destabilizálta volna a globális olajpiacot. A nyilatkozatok újabban arról szólnak, hogy az árplafon azért jó, mert megakadályozza, hogy Oroszország drágán adja el az energiát – mondta az üzletágvezető. 

Csakhogy az intézkedések hatására a nyugati és az orosz olaj közötti árkülönbség nem csökkent, sőt. Az egyik legfontosabb nyugati gazdasági lap, a The Economist elemzése szerint a statisztikák lefelé torzítanak, mert az ázsiai és az orosz szereplőknek is az az érdekük, hogy alacsonyabb árakat valljanak be. Az eset jól mutatja, hogy a Nyugat nemcsak a kontrollt veszítette el az árak felett, de már információhoz is egyre nehezebben jut azok alakulásáról.

– Az embargó és az árplafon eredménye tehát mindössze annyi, hogy a Nyugat lemondott az olcsó energiáról és megfosztotta saját vállalatait a szállítmányozási piac egy részétől. A lépés hatására a szürkegazdaság virágzásnak indult, Európa versenyképessége pedig tovább romlott – ismertette Hortay Olivér.

A szakértő végül kiemelte: az embargóról szóló sikerjelentések hamisak. Hiába próbálja újrakeretezni a szankciópárti politikai elit és a média a korábbi törekvéseiket, ez nem változtat a tényeken. A büntetőintézkedések nem érték el eredeti céljukat, de közben súlyos terhet jelentenek az európaiaknak. – Itt lenne az ideje beismerni a hibákat és változtatni – fogalmazott.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Valda Kalnina)