Egyelőre nem hozta meg a várt áttörést a pénztárgépek százezreinek összekötése a romániai adóhatóság, az ANAF központi számítógépes szerverével, amire ráadásul 2023 elején a pénzügyi tárca 521 millió lejt (negyvenmilliárd forint) kapott az országos helyreállítási terv költségvetéséből. A pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint 2022-ben 94 milliárd lej (7283 milliárd forint) érkezett az államkasszába áfa formájában, a 2021-es összegnél 18,6 százalékkal több. Ez az első látásra számottevő növekedés azonban korántsem azt üzeni, amit a kormányzat látni szeretne, azaz a digitalizálás sikerét.
A hivatalos becslések szerint Románia 35,7 százalékkal kevesebb forgalmi adót hajtott be 2021-ben, mint amennyi indokolt lett volna.
A hétmilliárd eurós (542 milliárd forint) veszteség az egyik legnagyobb áfarés az Európai Unióban – összehasonlításként a kétszer nagyobb lengyel gazdaságban a deficit csak 5,3 milliárd euró (411 milliárd forint).
A szerverre való csatlakozás határidejeként 2021 végét jelölték meg, ami hatszázezer szerkezet esetében meg is történt. Az elvi döntéstől a megvalósulásig nyolc évet igénybe vevő intézkedéstől a hatóságok az áfabehajtás hatásfokának jelentős javulását várták. Sőt 2021-ben a Deloitte pénz- és adóügyi tanácsadó cég egyik romániai munkatársa is azt jósolta, hogy az áfabehajtás digitalizálása egymilliárd eurónyi pluszbevételt hoz majd az államkasszába.
A központi költségvetésbe 2021-ben befolyt áfa a bruttó hazai termék 6,7 százalékát tette ki, tavaly viszont megtorpant a folyamat, a számláló 6,6 százaléknál állt meg. Ugyanakkor az árak éves átlagban csaknem 14 százalékkal nőttek 2022-ben, ami változatlan behajtási hatékonyság mellett 14 százalék körüli áfabevétel-növekedést jelent. És ezzel az adatok nagyjából már a pénzügyi szervek által közölt 18,6 százalékos növekedés körül mozognak. Az erős infláció ellenére pedig reálértékben 4,4 százalékkal nőtt a fogyasztás.
Riasztó a jövedéki adó beszedése is
A stagnálást más bevételek alakulása is igazolja. Az üzemanyagokra, szeszes italokra és dohányárura kivetett jövedéki adó révén befolyó összeg 2,4 százalékkal nőtt – akárcsak egy évvel korábban.
Tekintve azonban, hogy a benzinkutak forgalma tavaly 9,6 százalékkal nőtt, az üzemanyagok jövedéki adója pedig 3,6 százalékkal, a 2,4 százalék bizony a behajtás hatékonyságának csökkenését jelző, riasztóan gyenge eredmény.
A pénzügyminisztérium által közölt adat is ezt támasztja alá: a jövedéki adóból származó bevételek tavaly már csak a GDP 2,5 százalékával azonos összeget tettek ki, míg 2021-ben még 2,9 százalékos volt ez a mutató.
