– Szomszédunkban háború zajlik, a konfliktus az élelmiszerpiacra is komoly hatást gyakorolt. Hogy látja most a helyzetet, egy évvel a háború kitörése után?
– A globális élelmiszer-kereskedelemben sokkhatást váltott ki a háború, aminek megoldása nem tűrt halasztást. Mivel a háború előtt Oroszország és Ukrajna adta a világ gabonatermésének több mint egyharmadát, a szállítási nehézségek éhínséggel, újabb és újabb migrációs hullámok kialakulásával fenyegettek. Az ukrán termények ma már nélkülözhetetlenek az afrikai és közel-keleti élelmiszer-ellátás biztonságos fenntartásához. Sokat segített a probléma kezelésében a fekete-tengeri szállítási folyosó megnyitása.
A háború azonban sajnálatos módon még nem ért véget, így 2023 is számos kihívást tartogat számunkra, hiszen a magas energiaárak, a szankciós politika következményei itt vannak velünk. A legnagyobb baj, hogy bizonytalanságot érzünk, nem úgy működik a világ, ahogy eddig megszoktuk. Éppen ezért mielőbbi tűzszünetre és békére lenne szükség.
– Az elmúlt hónapokban jelentősen megnőtt az EU-ba érkező ukrán gabona mennyisége, az olcsó termény rontja az uniós termelők piaci pozícióját. Hol csúszhatott hiba a gépezetbe, hogy a világ élelmezésének biztosítása helyett kárt okoz az ukrán gabona megjelenése?
– Mára nyilvánvalóvá vált, hogy az ukrajnai szárazföldi határokon nyitott szolidaritási folyosók eredetileg Észak-Afrikába és a Közel-Keletre szánt ukrán gabonájának jelentős része itt maradt Közép-Európában, ami komoly piaci zavarokat eredményezett és nehéz helyzetbe hozza az itteni termelőket, hiszen a saját terményeiket nehezebben tudják eladni. Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia és Bulgária már korábban az Európai Bizottsághoz fordult, hogy tegyen valamit az Ukrajnából beáramló gabonaimport megfékezéséért, ám konkrét intézkedést azóta sem javasolt Brüsszel. Azonban nem a gabona az egyetlen termény, amely jelenleg is nagy mennyiségben érkezik Ukrajnából. Az olcsó ukrán baromfihús és a méz is kiszorítja hagyományos exportpiacairól a magyar termékeket. Éppen ezért Magyarország több tagállammal együtt sürgeti Brüsszelben, hogy egyértelmű eredetmegjelölés kerüljön a méztermékek csomagolására.