Az új támogatási rendszer tartja lázban az agráriumot

Néhány hetük maradt a gazdálkodóknak arra, hogy felkészüljenek az új támogatási rendszerre. Az agrárminiszter szerint mindenki azon dolgozik, hogy az egységes kérelmek benyújtása a jelentős változások ellenére zavartalanul megtörténjen, a gazdálkodók élni tudjanak a történelmi lehetőséggel, amit az új KAP-stratégia kínál számukra. Nagy István a lapunknak adott interjúban rámutatott: a kormány mindent megtett annak érdekében, hogy a gazdák a lehető legkevésbé érezzék meg a háború hatásait és a múlt évi aszály következményeit. A tárcavezető emellett elárulta az élelmiszerárstop kivezetésének lehetséges időpontját is.

20221221 Budapest Nagy István agrárminiszter Fotó: Mirkó István (MI) Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István

Az agrárminiszter szerint a kormány nem tervezi előbb kivezetni az árstopot, az intézkedés április végéig érvényben marad. (Fotó: Mirkó István)

– Az ukrán gabona legnagyobb előnye, hogy a gazdák alacsony termelési költségekkel, az Európai Unióban nem használt termelési gyakorlatokkal termesztik a növényt.

– Éppen emiatt az ukrán gabonát szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzésnek vetjük alá. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által koordinált ellenőrzések folyamatosan zajlanak.

Az ukrán gabonát felhasználó magyar vállalkozásoknak közvetlen jogszabályi felelőssége, hogy kizárólag az uniós és a hazai előírásoknak megfelelő alapanyaggal dolgozzanak. Ezt is vizsgálja a Nébih.

– A háború és annak hatásai az élelmiszerek árában is azonnal megmutatkozott. Az előrejelzések szerint tavasszal már megállhat a drágulás. Mit gondol, rövid távon visszarendeződhet az élelmiszerek kiskereskedelmi ára hazánkban?

– A magyar kormány összesen húsz intézkedést hozott az infláció letörése és a magyar családok megvédése érdekében, amelyek hatására már márciusban lassulhat az áremelkedés mértéke. Ezt egyébként a piaci folyamatok is előrevetítik. Az élelmiszer-infláció hamarosan túl lehet csúcson. A mezőgazdasági termékek és az energiaárak mérséklődésének köszönhetően vannak olyan termékek, amelyeknek már csökkent az ára a boltokban.

– Mi a helyzet az árstoppal? Több szakmai szervezet is az intézkedés eltörlése mellett emelt szót. Meddig maradhat az ársapka az élelmiszerpiacon?

– Az árstop a magyar lakosságot védi a brüsszeli szankciók okozta áremelkedéstől. Az intézkedés addig marad, amíg az inflációt csökkenő pályára nem tudjuk állítani. Jelenleg ez a dátum április 30-a. Nem tervezzük előrébb hozni a szabályozás kivezetését, a piac is erre készül.

Azt ugyanakkor leszögezném, hogy az alapvető élelmiszerek árának rögzítése nem piaci célokat szolgált, hanem szociális intézkedés volt, amely be is töltötte a szerepét, hiszen az árstopos termékek iránt átlagosan húsz-nyolcvan százalékkal nőtt a kereslet. Az árstop alkalmazásán túl szükség volt az áruhiány elkerülése érdekében arra is, hogy a hazai áruházakat kötelezzük arra, hogy az élelmiszerárstoppal érintett termékeket a vásárlói igényeknek megfelelő mennyiségben tegyék elérhetővé.

– Az intézkedés ebből a szempontból bizonyosan célt ért, sokan ugyanakkor arra panaszkodtak, hogy míg a 2,8 százalékos UHT tej, a cukor, vagy épp az étolaj továbbra is változatlan áron kapható, minden más termék árát jelentősen megemelték a kereskedők.

– Visszautasítom azokat az elméleteket, miszerint az árstop miatt elkerülhetetlen volt az áremelés a kiskereskedelemben. Az árrögzítés nem okozott akkora bevételkiesést a boltoknak, ami ilyen lépést indokolt volna.

A nagy üzletláncok ráadásul könnyedén képesek voltak kompenzálni az árstop hatásait széles termékkínálatuknak köszönhetően, miközben a vidéki, falusi kisboltok hátrányba kerültek. A kormány ezért a kisebb boltok zavartalan működése érdekében támogatási konstrukciót dolgozott ki, amelyet a hentesüzletekre is kiterjesztettünk.

A pályázatban a falusi üzletek egy-három millió forintos, míg a hentesboltok akár 3,5 millió forintos támogatásban is részesülhetnek. A hentesüzleteknek szóló pályázatok benyújtására még van idő, a boltok egészen március 20-ig igényelhetik a hozzájárulást.

– A mögöttünk hagyott év számos kihívást hozott a mezőgazdaság szereplőinek. Hogyan járult hozzá az agrárkormányzat ahhoz, hogy talpon tudjon maradni az agrárium? Milyen intézkedések segítették az ágazat szereplőit?

– Többek közt hitelmoratóriumot vezettünk be, a kis- és középvállalkozások piaci alapú hiteleihez kapcsolódóan pedig kamatstopot hirdettünk. A moratóriumban a gazdálkodók több mint 286 milliárd forintnyi visszafizetéséhez igényeltek és kaptak 2023 végéig haladékot. Ez az összes érintett hitel 25 százaléka.

Ezen túlmenően a 2021-esnél is nagyobb összegben, 322 milliárd forintnyi európai uniós közvetlen terület- és állatalapú támogatás előleg- és részfizetése történt meg. Azóta is folyamatosan biztosítjuk a gazdálkodóknak a kötelezettségeikért járó támogatásokat annak érdekében, hogy el tudják végezni a tavaszi munkákat, fenn tudják tartani állatállományaikat, tehát hogy legyen elég magyar alapanyagból készült élelmiszer a magyar családok asztalán.

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az Agrár Széchenyi Kártya rendkívüli, legfeljebb 14 százalékos kamattámogatást biztosít a forgóeszköz finanszírozáshoz az aszálykárt szenvedett gazdáknak, az állattartóknak. A kormány és az agrártárca mindent megtett a gazdálkodói pénzügyi likviditás biztosítása érdekében. Ezen felül a kárenyhítési alap is segítséget nyújt a termelőknek. Az elmúlt öt év alatt több mint háromszorosára, tízezer fölé nőtt azoknak a gazdálkodóknak a száma, akik a kormányzat által támogatott díjjal kötöttek aszálykárra biztosítást.

Nagy István: az új támogatási időszakban négy fő pillér köré csoportosították a feladatokat. (Fotó: Mirkó István)

– A történelmi szárazság komoly károkat okozott országszerte. Milyen intézkedéseket terveznek annak érdekében, hogy ne ismétlődhessen meg a tavalyi aszálykár?

– A szárazság és a csapadékhiány komoly kihívások elé állítja a mezőgazdaságot. Alapvető szemléletváltozásra van szükség, az éghajlatváltozás összetett probléma, amelyre nekünk is komplex megoldást kell találnunk.

Újra kell gondolnia a gazdálkodóknak, milyen talajművelési eljárást alkalmaznak, milyen fajtát választanak, egyáltalán milyen növényt termesszünk. Új szempontokra van szükség a vízgazdálkodásban is: a víz megőrzésére kell a hangsúlyt fektetni. Lényeges, hogy ahol nincs elérhető öntözővíz, ott ne akarjunk olyan növényt termeszteni, amelynek lételeme az öntözés.

– Az év eleje bővelkedett a csapadékban. Ez azt jelenti, hogy az idén biztosan nem kell az aszálytól tartani?

– Ezt még korai lenne kijelenteni. A vízügyi igazgatóságok ugyanakkor eddig mintegy ötvenmillió köbméternyi belvizet fogtak vissza a holtágakban, medrekben, tározókban. A folyókon levonuló árhullámok fontos vízpótlási lehetőséget jelentenek a jövőben előttünk álló aszályos időszakokra, ezért a vízügy mindenütt, ahol erre lehetőség nyílik, az érkező többletvizet csatornákba és tározókba vezeti a vízkészletek növelése érdekében.

– A múlt év egyik legnagyobb eredménye a KAP stratégiai terv elfogadása volt. Milyen eredményeket várnak ezen források felhasználásától?

– Alapos előkészületek és hosszas, nehéz tárgyalások után tavaly novemberben fogadta el az Európai Bizottság Magyarország Közös agrárpolitika stratégiai tervét. A 2027-ig tartó időszakban, az uniós forrásokkal és a kiemelkedő arányú, nyolcvanszázalékos nemzeti költségvetési hozzájárulással együtt minden eddiginél több, mintegy 5300 milliárd forintot tudunk biztosítani a magyar vidék, a gazdálkodók és az élelmiszer-feldolgozó vállalkozások számára. A vidékfejlesztési források több mint fele, csaknem 1500 milliárd forint gazdaságfejlesztést, több mint ezermilliárd forint pedig fenntarthatósági célokat finanszíroz majd.

A célunk, hogy 2030-ra a mezőgazdaság termelékenysége a másfélszeresére, az agrártermelésünk hozzáadott értéke a kétszeresére nőjön, az agrár- és élelmiszerexportunk értéke pedig ötvenszázalékos növekedéssel 15 milliárd euróra emelkedjen. A források hatékony felhasználásával a termelő mezőgazdaság mellé felépítjük a feldolgozó mezőgazdaságot.

– A célok elérése érdekében melyek lesznek a prioritások a következő időszakban?

– Négy fő pillér mentén strukturáljuk a következő időszak teendőit. A gazdasági fejlődést célzó pillér alatt megfogalmazott intézkedések célja, a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások versenyképességének növelése és piacra jutásának javítása, illetve a nemzetközi versenyben való helytállásuk fokozása. A minőségi élelmiszer pillér alatt megfogalmazott célok között szerepel az élelmiszer-önellátás biztonságának szavatolása, a minőségi élelmiszer-ellátás biztosítása. A harmadik a zöld jövő pillér. A cél a klímaváltozáshoz alkalmazkodó és környezetkímélő gazdálkodás megteremtése a természeti erőforrások megőrzése mellett. Végül az úgynevezett megújuló vidék pillér két irányvonalat definiál. Egyrészt a vidéki települések fejlesztését, másrészt a generációs megújulást a gazdálkodásban.

– A gazdáknak áprilisban már az új támogatási szabályok szerint kell benyújtaniuk az egységes kérelmeket. Hol tart a felkészülés?

– A gazdák tájékoztatása érdekében az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakemberei országjárást tartanak, ahol az érintettek megkapják a szükséges információkat az új támogatási rendszer lényeges elemeiről, a legfontosabb változásokról, a határidőkről. Új honlapot indítottunk mi magunk is, az agrárkamarával közös kiadványokban gyakorlatiasan magyarázzuk el az új rendszert. Felkészítjük a falugazdászokat és a szaktanácsadókat is, akikhez a gazdálkodók bátran fordulhatnak.

Ezzel egyidejűleg zajlik az új támogatási rendszer végrehajtásához szükséges intézményi, végrehajtási, informatikai felkészülés, valamint a nemzeti jogszabályok is hamarosan megjelennek. Minden érintett azon dolgozik, hogy áprilisban a szokásos rendben kezdődhessen meg az egységes kérelmek benyújtása.

– A múlt héten már több mint százezren aláírták a földadó elleni petíciót, amihez ön is csatlakozott. Mi a célja a kezdeményezésnek?

– Nagyon fontos, hogy az agráriumba befektessünk, értéket teremtsünk, és ne hozzuk hátrányba a gazdákat.

Éppen ezért tartom rendkívül elhibázott intézkedésnek a földadó bevezetését, amit Márki-Zay Péter, a baloldal korábbi miniszterelnök-jelöltje, Hódmezővásárhely polgármestere vetett ki. Lényeges erre odafigyelnünk, hiszen a földadó bevezetése más baloldali vezetésű településeken is fenyegetheti a gazdákat, földtulajdonosokat.

Ebben a küzdelemben is jól állunk. Múlt héten jelentettük be, hogy már több mint százezren írták alá a földadó elleni petíciót, amelyet a magyar gazdák védelmére indított tavaly decemberben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége. Ne feledjük, hogy az aláírásgyűjtéshez továbbra is lehet még csatlakozni.

Borítókép: Nagy István agrárminiszter (Fotó: Mirkó István)