Sokan kerülnek egzisztenciális veszélybe Németországban

Az alacsony jövedelmű háztartásokat különösen súlyosan érinti a német élelmiszer-infláció. Azok közül, akik havonta 2500 eurónál kevesebbet keresnek, 26,1 százalék került egzisztenciális válságba. A magasabb jövedelmű háztartások körében minden tizedik érez ugyanígy.

Magyar Nemzet
Forrás: V4NA nemzetközi hírügynökség2023. 03. 08. 5:50
London, 2022. augusztus 17. Bevásárlókocsi egy londoni ABC-áruházban 2022. augusztus 17-én. Nagy-Britanniában az infláció elérte a 10,1 százalékot, az utóbbi 40 év legmagasabb szintjét. A brit jegybank recesszióra figyelmeztet, miközben a megélhetési költségek, azon belül elsõsorban az élelmiszerárak emelkedése felfelé hajtja az inflációt, és az a Bank of England elõrejelzése szerint az év végére 13 százalékra nõ az országban. MTI/EPA/Andy Rain Fotó: Andy Rain
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az élelmiszerárak emelkedése sok fogyasztó létét fenyegeti Németországban. A legtöbben már majdnem felélték a tartalékaikat – derült ki a németországi Postbank reprezentatív felméréséből. A mintegy 2100 felnőtt állampolgárra készült felméréséből kiderül, hogy az infláció hogyan hat a pénzügyeikre. A válaszadók 58,1 százaléka azt mondta, hogy kiadásaik jelentősen nőttek. Közel 17 százalék pedig azt mondta, hogy a megnövekedett árak miatt alig tudja fizetni a megélhetési költségeit. Németországban idén februárban 21,8 százalékkal voltak magasabbak az élelmiszerárak, mint tavaly ugyanebben a hónapban. Bár a múlt év végén és idén januárban lassult a német infláció és éves alapon, a teljes fogyasztói kosár alapján nagyjából nyolc százalék körül alakult, ott is jelentősen nőttek az élelmiszerárak. Leginkább múlt év őszén, amikor a napi fogyasztási cikkek ára jócskán az éves szint felett nőtt.

A legkilátástalanabb helyzetben az alacsonyabb jövedelmű háztartások vannak jelenleg. Azok körében, akiknek a nettó jövedelme havi 2500 eurónál kevesebb, a felmérés szerint 26,1 százalékuk került egzisztenciális válságba, az ennél többet kereső háztartásoknál minden tizedik ember érzi a helyzetét problémásnak.

A Postbank vezető befektetési stratégája, Ulrich Stephan szerint többek között azért is aggasztóak ezek a fejlemények, mert a brutálisan csökkenő elkölthető jövedelem nemcsak gazdasági krízist okoz, hanem társadalmi feszültségeket is generálhat. Az ilyen feszültségek veszélye azért is növekszik, mert a gazdasági helyzettel kapcsolatos pesszimizmus terjed. A felmérés szerint mindössze 11,6 százalék gondolja úgy, hogy életszínvonala a jövőben javulni fog, és 51,6 százalékuk számol azzal, hogy az életszínvonala a jövőben tovább romlik.

Németországban 1949 óta nem tapasztaltak akkora mértékű vásárlóerő-csökkenést, mint most. (Az elkölthető jövedelem nagyban függ a megélhetési költségek, így például a rezsi, az autó- és lakásfenntartási, beleértve a lakbérköltségek alakulásától.) A legtöbb munkavállaló esetében a bérek jelenleg nem tartják a lépést a drágulás mértékével. A közelmúltban a postások is több napon keresztül sztrájkoltak, mert a munkáltató a több mint nyolcmilliárdos nyereség ellenére egyáltalán nem volt hajlandó kompenzálni a reálbércsökkenést. Akkor mintegy 15 ezer munkavállaló vett részt a sztrájkban. A Deutsche Post 82 postaközpontot, 38 csomagközpontot és két nemzetközi postaközpontot üzemeltet Németországban, így a többnapos sztrájk miatt az sem volt ritka, hogy egy-két hetet csúszott a csomagok és leveleket feladása és kézbesítése.

Borítókép: Illusztráció (Fotó/MTI/EPA/Andy Rain)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.